Horler Miklós: Győr-Moson-Sopron megye I. Sopronhorpács, plébániatemplom (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 3. Budapest, 1995)

A sopronhorpácsi plébániatemplom - I. Történeti adatok

I. TÖRTÉNETI ADATOK A sopronhorpácsi templomra vonatkozó középkori adatokat Némethy Lajos értelmezte 1900-ban.

4 A források összegyűjtésében teljességre törekedett. Közülük a legfontosabb két olyan oklevél, amelyek egyértelműen horpácsi Ágoston-rendi prépostságról szólnak: 1295-ben Tivadar győri püspök Miklóst, az ágostonos karinges kanonokok rendjének tagját iktatta be a monostor préposti tisztségébe a monostor patrónusának meghallgatása után;

5 1358-ban Osl nembeli Agyagosi Péter mester adományt tett a horpácsi Ágoston-rendi monostor számára, amelyet ősei alapítottak, felépítettek és temetkezőhelyül választottak. Az utóbbi oklevél kiállításánál Rueger horpácsi prépost voltjelen.

6 E két oklevél a Sankt Pölten-i anyakolostor oklevélgyűjteményében Márc helységnévhez van sorolva. A Sankt Pölten-i necrologiumban sem használták a Horpács megjelölést, viszont előfordul több márci prépost neve, köztük egy Rueger is, aki valószínűleg azonos az 1358-as oklevélben szereplővel.

7 A kétféle helymegjelölésből kiindulva Stessel József úgy vélte, hogy az oklevelek valójában a Márcfalva melletti Rohrbachra (Nádasd) vonatkoznak.

8 Az oklevelekben azonban „Horpach" illetve ,,Hurpach" forma szerepel, ami az ellentmondás ilyetén feloldását szerintem nem teszi lehetővé.

9 Továbbá Sopronhorpácson áll egy 13. századi reprezentatív templom, melynek Szent Péter és Pál titulusa is megfelel a két oklevélben szereplő , ,monasterium S. Petri" megjelölésnek. Nincs okunk kételkedni tehát Némethy azon megállapításában, hogy a 13-14. században Sopronhorpácson Ágoston-rendi prépostság működött, amely az Osl nemzetség Agyagosi ágának családi monostora volt, és a középkorban márcinak is nevezték.

10 Legkorábbi említése ezáltal 1223-ból való, amikor egy hiteles borsmonostori oklevél tanúi között szerepel a „Prepositus de Mourih" a jáki apát társaságában. 11 Premontrei rendi hagyomány szerint Horpácson premontrei prépostság létezett Csorna filiájaként.

12 Némethy bebizonyította, hogy a csornai prépostság Horpáccsal kapcsolatos oklevelei kizárólag e premontrei monostor horpácsi földbirtokaira vonatkoznak.

13 A rend 13-14. századi katalógusaiban nem szerepel horpácsi prépostság, ebből következően olyan akkoriban nem létezett.

14 Czinár Mór az alapítást a 14. század végére teszi ugyan, de az sem valószínű, hogy az Ágoston-rendiektől elhagyott monostort vették volna át a premontreiek.

15 A templom a 16. század közepétől 1660 tájáig protestáns kézen volt.

16 Az épület állapotára vonatkozóan csak a falu rekatolizációja után rendelkezünk adatokkal. 1663-as egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint az egykor igen díszes templom siralmas állapotban van, teljesen szétrombolt és elhagyatott, ,,...azon az oldalon, ahol azelőtt a sekrestye volt, végzi a pap a szertartásokat, ebben a kápolnában van egy kő szószék és egy fából való kórus, az egész kápolna régi szokás szerint boltozott, tetőzete nyomorúságos állapotban van, temetője kerített, a temetőben van a harangtorony". 1697-ben ugyanezt az állapotot rögzítették más szavakkal: ,,A templom a falu közepén elhagyottan áll, csak a falai vannak meg, jobb oldalán van egy kápolna, most itt végzik a szertartásokat, az egész [...] boltozott és zsindellyel fedett, nagyon szűkös és fény nélkül való, van egy kő szószéke és egy fa kórusa, a Boldogságos Szűz Mária és Péter és Pál apostol tiszteletére emelt oltára."

17