Búzás Gergely: Pest megye 1. Visegrád, királyi palota 1. A kápolna és az északkeleti palota (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 2. Budapest, 1990)

A visegrádi királyi palota kápolnája és északkeleti palotája - VI. A palota pusztulása - VII. Összefoglalás - Jegyzetek

172. Salamon-torony kutatási dokumentáció, 1962-63. Fotó, MKMA. 173. Legutóbb 1989 január-februárjában kerültek elő a díszudvarból származó bordák és egy konzol, több más faragvánnyal együtt, az alsóvár D-i falának helyreállítása során, a fal mögötti újkori feltöltésből. 174. így a DNy-i épület külső homlokzata előtt, vagy a D-i palotában is. 175. A bal felső szárkő bizonyosan a fürdőudvarból került elő: ásatási fénykép, MKMA FOTÓ 1740. 176. Az ÉNy-i palota végében egy hasonló nagyméretű kandallópárkány töredékét találta meg Szőke Mátyás a 18. századi járószint alatt. Ez nyilván az emeleti nagyterem kandallójából származik. 177. A származási helyre csak a tárolási helyből következtetünk. 178. Schulek vázlatkönyv-feljegyzése, MKMA. 179. Profiljukon nincs mérműtagozat, csak egy nagy tokhorony. 180. A fennmaradt két könyöklő - melynek mérete megegyezik a többi kerengőablakkönyöklőével - alsó felén, párkányprofilokkal a kerengőajtók szerkezeti vastagságára szűkül össze. 181. Lux Kálmán feljegyzése. OMF tervtár, Lux hagyaték; Balogh 1966. I. 238. 182. 1941. XI. 8-án már megvolt, a terem K-re néző ablakába rakták be (Schulek ásatási fényképe, MKMA FOTÓ 1809.), az 1966-70-es helyreállításig ott is maradt. 183. Egy azonos formájú, de nagyobb méretű bordatípus is van a kőtárban, ismeretlen lelőhelyről. 184. MMT 5. 1958. 429. 185. Ásatási jelentés, 1952, MKMA. 186. Felmérési rajzok, 1954, MKMA. 187. Az új szint terrazzopadlóját 1950-ben találták meg (Ásatási naplótöredék, 1950. IX. 28., MKMA; MMT5. 1958. 434.). 188. Schulek, Visegrád 1941. 6. ; 7. old. képe; Schulek, Szépműv. 1941. 306. Ezt Schulek ásatási fényképei is igazolják. 189. A Sedlmayr János által megrajzolt legutóbbi rekonstrukció (Héjj 1970. 30.; IX. kép), amely a díszudvarról előkerült nagy ablakokat az árkádsor fölé, az emeleti kerengő külső falára helyezi, azért valószínűtlen, mert így az emeleti termek nem kaphattak volna megvilágítást a belső udvar felől, ami pl. a K-i szárny I. terme esetében azt jelenti, hogy egyáltalán nem lett volna ablaka. 190. Ezt a megoldást ábrázolja Lux Kálmán rekonstrukciós akvarellje (Héjj 1957. 17. kép), és egy ehhez hasonló rendszer épült meg 1952-ben. 191. Balogh 1950. 42; Balogh 1966. I. 240. 192. Dercsényi 1951. 98. ; 47. j. 193. A siklósi várkápolna balusztrádjának a visegrádival való rokonságára Balogh Jolán hívta fel a figyelmet: Balogh 1966. I. 240. 194. Ez egyben a loggia síkmennyezetes lefedését is igazolja, amit az oszlopok kis mérete is támogat. 195. Ilyen festés nyomai egy ajtó és két ablakkereten ma is megvannak, de rózsaszín festés párkányokon is fennmaradt. A kerengő színezéséről: Zsitvay 1942. 10. 196. Kváderes festés a feltárás idején még megvolt a kápolna szentélyén (Schulek J. fényképfelvétele, MKMA) ma már csak a palotaegyüttes D-i határoló falán, valamint az ÉNy-i palota utcai homlokzatán, a címerdíszes Mátyás-kori zárt erkély mellett látható ilyen. Ez utóbbi esetben egyértelműen egy Mátyás-kori - esetleg későbbi - járószinthez kapcsolódik. 197. Papp Oszkár restaurátor jelentése, 1953. V. 30, MKMA. 198. Ugyanaz a profilja az alsó fogadóudvaron álló, nyolcszögletű oszlopok fejezetének is. 199. RF 10 (1957) 53,; MMT5. 1958-ban (434.) sajnos hibásan 1478 szerepel. 200. Kubinyi 1964. 83-84; 121-122. j.