Búzás Gergely: Pest megye 1. Visegrád, királyi palota 1. A kápolna és az északkeleti palota (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 2. Budapest, 1990)

A visegrádi királyi palota kápolnája és északkeleti palotája - VI. A palota pusztulása - VII. Összefoglalás - Jegyzetek

VII. ÖSSZEFOGLALÁS A visegrádi palota itt részletesebben tárgyalt második és harmadik periódusa a magyarországi középkori építészettörténet két nagy jelentőségű korszakáról ad képet. Mindkét korszak stílusváltás ideje volt: a 14. század vége a késő gótika születését, az 1480-as évek pedig a késő gótika utolsó és legtermékenyebb szakaszának, valamint a vele párhuzamosan megjelentő reneszánsznak a beköszöntét hozta. A 14. század végi visegrádi kőfaragók, úgy tűnik, a saját korukban modernebbek voltak, és művészetük nagyobb visszhangra is talált, mint száz évvel későbbi utódaik. Ez alighanem a visegrádi palota időközben lecsökkent jelentőségének tudható be. A 14. század végén még első számú királyi székhelynek épült, egy évszázaddal később viszont már csak vidéki rezidenciának állították helyre. Ez a relatív hanyatlás természetesen óriási abszolút minőségnövekedés mellett következett be. A reprezentációs és kényelmi igények növekedése, amely a középkor eme évszázadában lejátszódott, Európa történelmének egyik legmélyrehatóbb változása volt. Az igények növekedésével együtt járt a minőségjavulása. Különösen erőteljesen érződik ez a művészettörténetben. Magyarországon a 14. század eleji hanyatlás után a kőfaragó művészet igazából csak a század utolsó harmadában kezdett újjászületni, és ebben a fejlődésben Visegrád főszerepet kapott. Száz évvel később a hazai kőfaragás teljes virágjában állt, termékei már egészen hétköznapinak számítottak az ország kisebb mezővárosaiban is. E korszak visegrádi emlékanyaga számunkra alighanem jelentősebb, mint amekkora súllyal saját korában rendelkezett, és ezt nem csak a kvalitásának köszönheti - bár ez sem lebecsülendő -, hanem annak is, hogy egy olyan régió viszonylag jól kutatható emléke, amelynek középkori épületei mára igencsak megritkultak. A visegrádi építőműhelyek különböző szintű kapcsolatrendszerének, művészettörténeti helyének pontos meghatározása természetesen még további kutatásokat igényel, ám az itt előadott megfigyelések is hozzájárulnak talán a visegrádi palota, és rajta keresztül a középkori Magyarország kultúrájának megismeréséhez. JEGYZETEK 1. Schulek János levele Sarlai Ilonának, 1935. I. 15., MKMA; Schulek János jelentése a MOB-nak, 1935. II. 23., MKMA. 2. Schulek János jelentése a MOB-nak, 1935. XII. 30., MKMA. 3. Schulek János 1935. XI. 25-én felvett alaprajza, MKMA. 4. Schulek János jelentése a MOB-nak, 1936. VI. 3., MKMA. 5. Schulek János jelentése a MOB-nak, 1936. VII. 31., MKMA. 6. Okmányok, 1937, MKMA. 7. Elszámolás, 1939. IX. 23., heti bérjegyzék, 1940. VI. 24., MKMA. 8. Heti bérjegyzék, 1940, MKMA; Schulek, Visegrád 1941. 5. 9. Heti bérjegyzék, 1940, MKMA. 10. Okmányok, 1940, MKMA. 11. Heti bérjegyzék, 1941. és fényképfelvételek, MKMA. 12. Heti bérjegyzék, 1942. és fényképfelvételek, MKMA.