Búzás Gergely: Pest megye 1. Visegrád, királyi palota 1. A kápolna és az északkeleti palota (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 2. Budapest, 1990)

A visegrádi királyi palota kápolnája és északkeleti palotája - V. A palota harmadik építési korszaka - 2. A kőfaragványok - 3. A harmadik építési korszak keltezése

zorátus közreműködését. A tatai várnak valószínűleg az 1480-as évek körüli időszakra tehető átépítésén minden bizonnyal jelen voltak a Visegrádon is működő kőfaragók: általános formarokonság mellett olyan részletforma-azonosságok is feltűnnek a két épületen, mint pl. egy ablakkeret elég sajátosan képzett lábazati dobjának részletekbe menő azonossága egy tatai faragványon, valamint a visegrádi díszudvar egyik ablakkeretén. (342. kép) Tata ebben az időben a budai provizorátus felügyelete alá tartozott.

205 A visegrádiakhoz igen hasonló kandalló állt egykor a zsámbéki kastély nagytermében.

206 (135. kép) Zsámbék 1518-ban szintén a budai provizorátus birtoka,

207 és megvan minden okunk a feltételezésre, hogy 1480 körül is oda tartozott.

208 Budán is feltűnik a közölt anyagban egy, a visegrádiakkal megegyező ablak.

209 (136. kép) A budai provizorátusnak a budai palota építkezésein nem volt meghatározó szerepe, de kisebb munkákat ők is szerveztek ott.

210 Tény az, hogy Mátyás budai palotaépítkezésein vezető szerepet egy, talán modernebbnek nevezhető, elsősorban É-i, sziléziai kapcsolatokkal rendelkező műhely kapott, amely előtérbe helyezte a mélyentagolt profilokat, élesen metszett tagozatokat, a profiláthatásokban tobzódó, kemény formaképzést.

211 Ezzel szemben a visegrádi műhely formafelfogása sokkal lágyabb, dominálnak a viszonylag nagyobb átmérőjű pálca- és körtetagok, a kőfaragók kerülték a sokszoros profiláthatásokat: például sohasem törték át az ajtókeretek szemöldökgyámjának tükrét, vagy úgy helyezték el a nyíláskeretek profilrétegeit, hogy azok lehetőleg ne metsződhessenek egymásba. Ez természetesen nem jelent leegyszerűsítést, mint ezt a kerengő konzolainak nagyon is gazdag megformálása mutatja. E konzolok legközelebbi párhuzamait már Nagy Zoltán a vajdahunyadi Hunyadi-loggián ismerte fel.

212 A palotából ismert körtetagos, keresztosztós ablakok variációi megtalálhatóak azonos profillal az egri püspöki palotán

213

, a második emelet nyolc szögű oszlopainak fejezete megegyezik a székesfehérvári Szt. Anna-kápolna falpilléreinek fejezeteivel.

214 Az analógiák között meg kell még említenünk a győri püspökvár zárt erkélyének - sajnos mindeddig publikáltán - két négyosztatú ablakkal kialakított homlokzatát (137. kép), amely nagyon közel áll a visegrádi ÉK-i palota Ny-i homlokzatán állott zárt erkély ablakcsoportjához, ráadásul a győri ablakok profilja is rokonítható a visegrádi díszudvar ablakaihoz.

215 Úgy tűnik tehát, hogy a budai provizorátus előszeretettel alkalmazott egy, elsősorban az ország középső területéhez kapcsolódó kőfaragó csoportot. Ők alkothatták a magvát a visegrádi műhelynek is. Itt azonban egy olyan nagyságrendű építkezésről volt szó, amely máshonnan is ide vonzott mestereket: ugyanúgy, ahogy a reneszánsz stílusban dolgozó kőfaragók megjelentek, jelen voltak a késő gótika másik, „sziléziai" irányához tartozó mesterek is. E stílus legerőteljesebben a palotaegyüttes utcai homlokzatát díszítő zárt erkély kőfaragványain jelentkezik. Ide tartozik az a nagyméretű ablakkeret, amelynek profilja mind szerkezetében, mind részleteiben alapvetően eltér a palota anyagának többi részétől. (289, 368-369. kép) A kivájt félkörtetaggal tagolt béllet, éltagozatokkal és keskeny pálcákkal túlzsúfolt osztóprofil kifejezetten e keményebb stílusirányzatra vall.

216 Az ÉK-i palota Ny-i homlokzatáról származó két ablak éltagozatos profilja (242. kép), valamint ezen ablakok lábazati dobjainak a díszudvari ablakokétól eltérő kiképzésű lábazati profilja (246, 288. kép), szintén egy eltérő tanultságú mesterre vall, habár ezekben az esetekben a profilszerkezet megfelel a díszudvari ablakokénak. Meggondolandó, hogy a kerengőboltozatot nem kellene-e egy, esetleg direkt boltozatépítésre specializált, önálló csoport alkotásának tartanunk, ugyanis míg egyéb farag-