Búzás Gergely: Pest megye 1. Visegrád, királyi palota 1. A kápolna és az északkeleti palota (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 2. Budapest, 1990)

A visegrádi királyi palota kápolnája és északkeleti palotája - V. A palota harmadik építési korszaka - 1. A harmadik periódusú együttes rekonstrukciója

náltak, így például az orgonakarzat konzolainál, de a díszudvar baluszterbábjainál is. A szobrokon és a kutakon kívül csak törpepillérekhez alkalmazták a vörös márványt. A periódus kőfaragványai szoros formai kapcsolatban vannak egymással. Megemlíthetjük az olyan apró részleteket, mint a profilmegállítások egy jellegzetes módját, amely jelen van a kerengő sarkain, a díszudvar lépcsőjének korlátelemein (410-411. kép), a hornyolt profilú ajtókereteken (251-253. kép) és még egy egyszerű, elszedett profilú ajtókereten (248. kép) is. Ennél azonban lényegesebb a profilok összhangja. Megfigyelhetjük, hogy néhány tagozatsor eltérő méretekkel, arányokkal és szerkesztésmóddal, de mégis azonos rendben, több, egészen különböző funkciójú profilon tér vissza, így például a kandallópárkányok (309. kép) tagozatsora visszatér a kerengő egyik konzoltípusán (299.b. kép), a másik kerengőkonzol-profil (299.a. kép) pedig a sekrestye (298.a. kép) konzolán. A kerengő ajtajai feletti párkány (297. kép) tagozatsora megfelel egy kétféle változatban is előforduló ajtókeret-profilnak. (295. kép) Mint már említettem, a kerengő-ajtók keretprofilja is megvan egy másik változatban, de szintén ajtóprofilként. (296. kép) A díszudvari nagy ablakok könyöklőkonzol-profiljának (290. kép) tagozatsora a második emelet oszlopainak lábazat- (299.d. kép), illetve fejezet-profiljával egyezik.

198 A Ny-i homlokzat zárt erkélyének párkány profilja (306.a. kép) a kandallópillérek lábazatán (309.a. kép) tükröződik. Ezek mellett egy másik játékot is megfigyelhetünk: a díszudvar nagy ablakkereteinek három típusánál a profil szerkezet teljesen azonos - egy esetben jelent eltérést egy külső horony -, ám a körte és pálcatagok sorrendje felcserélhető, és mindegyik esetben mások a tagozatméretek és a szerkesztési módszerek. (285-287. kép) Ilyen kapcsolat jellemzi a két körtetagos, keresztosztós ablakformát is. (282-283. kép) Ezek a megfigyelések lehetővé teszik egy, a tervezéstechnikával kapcsolatos feltételezés megfogalmazását: a szerkesztésbeli különbségek ellenére szembeszökő kapcsolódások annak lehetnek a következményei, hogy az egyes szerkezeteket készítő kőfaragók nem kaptak a műhely vezető mesterétől profilsablonokat, hanem az épülettervben a kőszerkezeteknek legfeljebb a tagozatsora volt meghatározva, magát a sablont minden egyes szerkezethez magának a kőfaragónak kellett elkészítenie, és így bizonyos részletek megoldásában szabad kezet kapott. Az előttünk álló anyagból világos, hogy itt egy lényegét tekintve késő gótikus kőfaragóműhellyel állunk szemben. Az épület tervezője azonban felhasznált néhány reneszánsz elemet is. A reneszánsz tagozatok szinte kizárólag a díszudvari emeleti loggiára szorítkoztak. Ezen kívül csak egy, a díszudvaritól némiképp eltérő, valószínűleg falazott mellvédhez tartozó korlátpárkány-darab van a kőtárban ismeretlen lelőhelyről. (271.b, 304.b. kép) A reneszánsz faragványok közül a kápolna tabernákulumát, az orgonakarzat konzolait, a Visegrádi Madonnát, a vörös márvány puttóreliefet és a Herkules-kutat ki kell vennünk a visegrádi kőfaragóműhely emlékei közül. Ezek szobrászi alkotások, bár a tabernákulum kivételével elképzelhető, hogy a helyszínen készültek, ám az építőműhelytől független művészek munkái. A loggia anyagát viszont nem lehet ilyen élesen elhatárolni a kőfaragóműhely egészétől, bár az ezt készítő kőfaragók vitathatatlanul szorosan kapcsolódnak az itáliai formakincshez, ha tagozataik - inkább a durva anyagnak betudhatóan - néha elnagyoltak is, de nem szabálytalanok. Sőt képesek voltak az itáliai előképek logikus továbbfejlesztésére is: a visegrádi díszudvaron először párosították a belső udvart teljesen körülölelő loggia régi és a baluszteres korlát egészen modern motívumát - az építőknek éppen ezen úttörő kísérlete okoz problémát nekünk a balusztrád szerkezetének pontos rekonstrukciójában, hiszen nem állnak rendelkezésünkre megbíz-