Búzás Gergely: Pest megye 1. Visegrád, királyi palota 1. A kápolna és az északkeleti palota (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 2. Budapest, 1990)

A visegrádi királyi palota kápolnája és északkeleti palotája - IV. A palota második építési korszaka - 3. Az északkeleti palota

3. AZ ÉSZAKKELETI PALOTA A kápolna oratóriumából híd vezetett át a felső udvarra. (84. kép) A híd É-i, elszedett pillérének az ásatások során csak az alsó rétegkövei kerültek elő. Hasonló, bár szélesebb ív kötötte össze a felső udvart az ÉK-i palota K-i szárnyának emeletével. A két híd között oszlopos folyosó húzódott végig az udvar Ny-i támfala mentén. (160. kép) Az általunk is feltárt oszlopalapozások ugyan valószínűleg a harmadik építési periódus idejéből származnak

101 (8. kép), de jó okunk van azt feltételezni, hogy ennek a második periódus idején is megvolt az előzménye: Schulek kutatásai során a kápolnaterasz és a fürdőudvar területéről egy ülőfülkesor pillérkövei kerültek elő. (160. kép) A rétegkövek között vannak olyanok is, amelyek szerint a fülkesor egy 90 fokos belső sarokban befordult, valamint olyan szélső pillérkövek, amelyek alapján megállapíthatjuk, hogy a sor egy tompaszögben törő falsarokig húzódott. Ezek alapján az oroszlános-udvar két híd közötti falára helyezhetjük az ülőfülkéket. (159, 317. kép) Hasonló, de kisebb méretű, csúcsíves, orrtagos záradékú ülőfülkék köveit találta meg Schulek János a palota D-i szárnyának ásatása során. (34. kép) Feltételezhető, hogy ez az ülőfülkesor a kápolnateraszról a palota emeletére bevezető bejárati folyosót díszítette, hasonlóan a díszudvar földszinti bejárati folyosójához. Ez utóbbi és a vele méreteiben és profilozásában is teljesen azonos díszudvari ülőfülkesor az emeletieknél jóval egyszerűbb részletformáit valószínűleg kevésbé előkelő elhelyezésük indokolja. Egyébként ennek az egyszerű kivitelű ülőfülketípusnak a palota valamely más épületében is lehetett egy példánya, ITP azt kőtári töredékek bizonyítják. Az ÉK-i palota Ny-i homlokzatának támpillérek a kápolnáéval teljesen azonos lábazati párkány övezi. (219. kép) Kivételt csak az I. képez, ennek lábazata egyszerű rézsű. Ezt a támpillért eredetileg is épületbelsőbe tervezték, az ÉNy-i palota, amelynek terébe ez a támpillér belevág, már az első terv szerint is az ÉK-i palotával szerves egységet képezett, mint ahogy ezt bizonyítja az ÉNy-i palota D-i homlokzati falával együtt épült, és ugyanakkor az ÉK-i palota Ny-i homlokzati falának falszövetébe is szervesen illeszkedő csigalépcső. (9. kép) Az első emelet járószintjének magasságában az ÉK-i palota külső falsíkjai kb. 20 cm-rel visszaléptek. Ezt a falsíkváltást egy párkány hidalta át. Ez a párkány a palota D-i homlokzatának K-i végén, a kápolnaterasz szintjén lábazatként jelentkezett, levésett profilú kövei itt máig megvannak. A párkány profilmélysége és rétegmagassága megegyezik a kápolna, illetve a Ny-i homlokzat támpillérlábazatáéval, ráadásul a Ny-i palotahomlokzat feltárásakor az omladékok között elő is került egy ilyen profilú kő

102

, ezért feltételezhetjük, hogy az első emelet magasságában a lábazati profil formája ismétlődött meg. A fent vázolt építéstörténet alapján alaposan feltételezhető, hogy ebben a periódusban az É-i, Ny-i és a D-i szárny csak egyemeletes volt, és az építés közbeni terv változás során végrehajtott szintemelés csak az ÉK-i palota K-i szárnyára terjedt ki. E feltételezés mellett szól a palota árnyékszékeinek rendszere. A K-i szárny É-i homlokzata előtti kis sziklaudvarból ugyanis előkerült két nagyméretű, erkélytartó konzol. (203-204. kép) Ezen az árnyékszék-torony mögé rejtett helyen aligha gondolhatunk másra, mint egy árnyékszék-erkélyre. Ezt a feltételezést alátámasztja a kis sziklaudvar betöltésének leletanyaga is. A harmadik periódust megelőző pusztulási réteg alól ugyanis vastag, konyhai és egyéb hulladékot tartalmazó rétegek kerültek elő, vagyis az emésztőgödrök jellegzetes leletanyaga.

103 Márpedig, ha itt, a K-i szárny É-i végén, az épület árnyékszék-