Búzás Gergely: Pest megye 1. Visegrád, királyi palota 1. A kápolna és az északkeleti palota (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 2. Budapest, 1990)

A visegrádi királyi palota kápolnája és északkeleti palotája - IV. A palota második építési korszaka - 2. A palotakápolna

utólagos, alaprajza kényszerűen illeszkedik a kápolna szentélyéhez, a szentély egyik támpilléréhez utólagosan faltömb épült, amelynek Ny-i síkja egybeesik a terasztámfal Ny-i síkjával (7. kép) - valószínűleg ahhoz is tartozott -, és a kettő között támív teremthetett kapcsolatot.

96 Szintén utólagosan épültek meg a Ny-i palotahomlokzat erkélyépítményei: a III. és IV. támpillér közének beépítése és a nagy-pince bejáratát közrefogó két támpillér. Ezek fennálló maradványai alapján ugyan csak a Ny-i homlokzati fal alsó részéhez viszonyított másodlagosságuk állapítható meg, ám a hozzájuk kapcsolódó kőanyag alapján ez nem jelenthetett nagy időbeli különbséget.

97 A D-i palotaszárny földszintje a bejárati ülőfülkés folyosóval, a díszudvari árkádsorral egy időben épülhetett, ezért használhatták fel az árkádnak és maguknak az ülőfülke-pilléreknek fölöslegesnek bizonyult köveit falazóanyagként a fülkék hátfalába. (154. kép) Ennek az ülőfülkesornak a díszudvarival teljesen egyező méretezése is arra vall, hogy a kettő építése közötti időben, a palota egyes részein végrehajtott kisebb, építés közbeni tervmódosítások nem jártak együtt műhely változással. 2. A PALOTAKÁPOLNA A 18-19. századi kőbányászás leginkább a palotakápolnát sújtotta, faragott köveinek nagy részét elhurcolták. A legtöbb faragvány a D-i homlokzat Ny-i felét, a Ny-i homlokzatot, a szentélyt, a sekrestyét és a K-i homlokzat támpillérek övező lábazati párkányból maradt meg. (37-38, 219. kép) Fennmaradt továbbá a hajó K IV. falpillér-lábazatának alsó rétege. (39,141. kép) Ennek és a K III. falpillérnek öt, illetve három további, levésett profilú rétegköve van még meg a falban. Az 1987-89-es ásatás során megtaláltuk a KI., II., III. falpillér sziklára rakott téglaalapozását, illetve annak nyomait, a Ny-i oldalon pedig a homlokzati fal kiszélesedő alapozási padkáján a Ny II., Ny III. és Ny IV. falpillér-lábazat, a K IV.-hez hasonló alsó köveinek habarcslenyomatait. (7. kép) Megállapítottuk, hogy - nyilván a mellékoltárok miatt - a hajó E-i sarkaiban nem volt falpillér, az ENy-i sarokban ugyanis az eredeti falazat viszonylag magasan áll, és benne a falpillérnek semmi nyoma.

98 A D-i sarkok falpilléreit az újkorban kiszedték, de a DNy-i sarokból csak a faragott követ emelték ki, így a falazat megmaradt része meghatározza a falpillér lehetséges méreteit. Ennek alapján egy, a normális hajópillér felezésével kialakított falpillérre gondolhatunk. Ezt támasztja alá a DK-i sarokpillér sziklába vágott alapozási árkának kis mérete is. A kőtárban található egy ismeretlen lelőhelyű lábazat (124. kép), amelynek profilja egyezik az in situ megmaradt KIV. falpillérével, de alaprajza is kapcsolatba hozható vele. Tudniillik egyik fele megegyezik a hajóbeli falpillér felével, másik fele azonban egy 45 fokos élszedésű falpillér lábazata. Ezt a szerkezetet nem lehet behelyezni a kápolna alaprajzába.

99 Ezért valószínű, hogy nem is a palotából származik, hanem egy másik, a kápolnahajóval azonos boltozati rendszerű templom maradványa. A hajó egyik fél falpillérének rétegköve is megmaradt (142. kép), továbbá a szentély-falpillérek két rétegköve (143. kép) és egy boltozatindítás a hajóból. (144, 310. kép) A meglévő falpillértörzsek és -lábazatok méretei alapján meghatározható az ismeretlen második lábazati lépcső profilmélysége. Ennek megfelel a kőtár egyik ismeretlen lelőhelyű köve (124. kép), amely 135 fokban kétszer megtörő alaprajzával a vitatott származási helyű falpillér-lábazathoz kapcsolódhatott. A falpillértörzseken a bordák körte-