Búzás Gergely: Pest megye 1. Visegrád, királyi palota 1. A kápolna és az északkeleti palota (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 2. Budapest, 1990)

Tipológiai-szerkezeti katalógus - II. Harmadik építési korszak 116-192

189. Kandalló. (279. kép) a Falpillérekre támaszkodó kandalló. Profü: pálca, homorlat, lemez, pálca, homorlat, lemez, rézsűs lezárás, a párkány felső része rézsűsen kialakítva, a sarkon profiláthatás. b 1480-as évek. c Forrásvízi mészkő. e ÉK-i palota. f 441.1470. g Bal konzolpárkány falpillér feletti sarkának töredéke: 89.492. 190. Erkély. (417-425. kép) a Két konzol által tartott erkély (talán orgonakarzat). A két reneszánsz konzol volutáit rozetták díszítik, a volutákat összekötő S vonalú sávok kannelúrázottak, a fölöttük lévő felületet címer és szalagdísz tölti ki: az egyik, alsó felületén Beatrix címerével díszített konzolon, bal oldalt a vágott magyar címer szerepel ovális pajzsba foglalva, koszorúval keretelve, jobb oldalt valószínűleg Halics koronás címere jelent meg. A másik, alsó felületén Mátyás király címerével díszített konzol jobb oldalán csücskös talpú pajzsba foglalva, ékköves címerkoronával Magyarország hármas halmon álló, kettős keresztet ábrázoló címere látható, a bal oldali címer nem maradt fenn. A konzolok alsó felületét gyöngysorok keretelik, és kötéldísszel lefogott, párhuzamosan elrendezett, lándzsaalakú levelekből álló dísz borítja. Erre a konzolok első részén nagy akantuszlevél hajlik, amely egy-egy liliomos, ékköves címerkoronával díszített nagyméretű, csücsköstalpú pajzsot tart. Az egyik konzol pajzsán Mátyás király négyeit címere van kifaragva: az első és negyedik negyedében a hétszer vágott magyar, a második és harmadik negyedében a kettősfarkú, koronás, jobbra néző oroszlánt ábrázoló cseh címerrel, szívpajzsában a Hunyadi-ház hollójával. A másik konzolon Beatrix királyné nápolyi-aragóniai címere látható. A konzolok alsó volutáinak felületét pikkelydísz borítja, amely alól két oldalt a Mátyás címeres darabon karéjos, a Beatrix címeresen csúcsos levelek nyúlnak ki. Mindkét konzolon festés és aranyozás nyomai maradtak meg. b 1480-as évek. c Lithothamniumos durva mészkő. d A Mátyás címeres konzol felső része Kisorosziban került elő a Dunából. Befalazták a plébánia épületébe, majd a 19. sz. végén innen vitték el Budapestre a Nemzeti Múzemba, ahonnan később a budai Vármúzeumba jutott. 1950-ben került vissza Visegrádra. A konzol alsó részét Schulek János találta meg a palotakápolnában. Az ehhez tartozó, kettős keresztes kis címert 1950-ben bontották ki a visegrádi Fő u. 45. számú ház falából. Az alsó voluta egyik töredéke 1989-ben került elő a királyi palota déli épületében, a folyosó alépítményének betöltéséből, 1530-as évekre keltezhető rétegből. A konzolhoz tartozó 18 db töredék 1948-ban a palotakápolna hajójából és még egy darab 1972-ben a királyi palota utcai homlokzatán álló zárt erkély környékéről. A Beatrix címeres konzolt Schulek János találta a palotakápolna nyugati homlokzata előtt 1943-ban. A hozzá tartozó 30 db töredék 1948-ban került elő a kápolnahajóban, f 441.1471-1472. g Beatrix címeres konzol: 53.20.1 (32 db töredék); néhány egyéb töredék az 1950-es évek óta elkallódott. Mátyás címeres konzol: 53.20.2 (22 db töredék); a kettős keresztes címeres töredék régi leltári száma: 52.14.1., a Mátyás címer középső részének töredéke elkallódott, h AÉ 1890. 554-555. (CzoborBéla közlése); Dercsényi 1951. 52. jegyzet; Balogh 1950. 47. 49.; Lux 1954.; Héjj 1957. 60-61.; 50 kép. kép; MMT 5. 1958. 582. kép; - Balogh 1966. I. 240.: 5., 6. tétel; II. 287-289. kép. i Ásatási dokumentáció, 1948, MKMA.