Búzás Gergely: Pest megye 1. Visegrád, királyi palota 1. A kápolna és az északkeleti palota (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 2. Budapest, 1990)

Előszó (Horler Miklós)

egységes leltár rendszeréhez hasonlóan - igyekeztünk azonos irányelveket kialakítani, a sorozat egységes koncepciója érdekében. Természetesen ezeket nem lehet és nem is kívánjuk mereven értelmezni, hiszen a feldolgozás munkáját, annak mélységét a tudománytörténeti előzmények, az anyag összetétele és helyzete, valamint a szerzők személyes adottságai is befolyásolják. A tanulmányokat megfelelő képanyag, felmérések és a lehetőségek szerint rekonstrukciós rajzok kísérik. Mint azt már az országos helyzetkép bevezetőjében is jeleztem, a leltározás és feldolgozás munkájának sorrendjét elvileg kívánatos volna bizonyos építészettörténetimódszertani megfontolások alapján meghatározni, így elsősorban a nagyobb művészeti központok anyagával kezdeni. Ennek következetes megvalósítását azonban számos tényező akadályozza, nem utolsósorban a kőtári állapotok, az anyag hozzáférhetősége. Másrészről viszont a LAPIDARIUM HUNGARICUM programjától függetlenül, de annak célkitűzéseivel egybeesőén jelentkező egyéni kezdeményezések és azok eredményei előnyös lehetőséget kínáltak azoknak az országos programba való beillesztésére. így esett a választás a sorozat nyitó-köteteként egy tehetséges fiatal régész-művészettörténész kutató: Búzás Gergely régészeti szakdolgozatként elkészített visegrádi munkájára. A dolgozat alapjául szolgált kőtöredék-feldolgozó és rendszerező munka, valamint a tanulmány úttörő jelentőségű eredményei adták az indítékot a LAPIDARIUM HUNGARICUM szerkesztőségének, hogy a sorozat első kötetét a visegrádi királyi palota ÉK-i épületének és kápolnájának szentelje. A szerző - Lővei Pálnak a kötet szerkesztőjének közreműködésével - készségesen adaptálta kéziratát a szükséges mértékben a sorozat módszertani célkitűzéseihez, s így az méltán kerülhetett annak élére. A visegrádi töredékek gazdagsága és jelentősége folytán azok fi

1 iolgozása még további három kötetet fog megtölteni: az egyik a palotaegyüttes további eleteinek anyagát, a másik a kutak és díszítőszobrászati részletek töredékeit, végül a harmadik Visegrád többi építészeti emlékeinek maradványait fogja tartalmazni. A körülmények ilyen szerencsés összetalálkozása több szempontból is öröm számunkra. A visegrádi királyi palotának a magyar építészet történetében elfoglalt helye önmagában is messzemenően indokolja, hogy elsőként kerüljön a LAPIDARIUM HUNGARICUM programjába. Emellett a magyarországi gótika királyi építkezéseinek ez a meghatározó jelentőségű alkotása I. Mátyás király uralkodása alatt jutott el fejlődésének fénykorához, kinek éppen ezévben, 1990-ben emlékezünk halála 500 éves évfordulójára. Végül az a tény, hogy ennek a kiemelkedő emléknek a feldolgozását egy pályakezdő fiatal tehetség kezébe adhattuk, azt a jóleső reményt vetíti elénk, hogy a LAPIDARIUM HUNGARICUM nagy távlatú célkitűzéseit a jövő generáció képes lesz maradéktalanul megvalósítani. Horler Miklós