Horler Miklós: Általános helyzetkép (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 1. Budapest 1988)

Horler Miklós: MAGYARORSZÁG ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉGÉNEK HELYZETKÉPE

tárásokba fektetett szellemi és anyagi erők nagyrészt hasznosítatlanok maradnak és a feltárások csak növelik az amúgyis nagy publikációs elmaradást. Ebből a szempontból nézve a helyzetkép az utolsó 30—40 év kutatási munkájának örvendetes fellendülése mellett annak hiányosságaira is fényt vet éppen a tudományos feldolgozás területén. 4. A kőtöredékekre vonatkozó jogszabályok helyzete Az 1976. évi helyzetképben kitértünk a kőtöredékekkel kapcsolatos jogi kérdésekre is, mint amelyek befolyásolják, vagy befolyásolhatják azok helyzetének további alakulását. Mint már annakidején is vázoltuk, a kőtöredékek sorsát egyrészt a műemlékvédelmi-, másrészt a múzeumi jogszabályok érintik. Bár mindkét terület jogszabályaiban az elmúlt tíz évben több részleges módosítás történt, az alapvető kérdésekben a helyzet azóta sem változott. Mindenekelőtt máig sem tisztázott egyértelműen, hogy a kőtöredék műemlék vagy muzeális emlék kategóriába tartozik? A muzeális emlékek védelméről szóló és az 1981. évi 19.sz. tvr.-tel módosított 1963. évi 9.SZ. törvényerejű rendelet l.§.-ában a muzeális emlék (korábban: muzeális tárgy) fogalmát a következőképpen határozza meg:

56 „(1) A természet és társadalom olyan kiemelkedő tárgyi, írásos és egyéb emlékeit, amelyek a természet alakulásának és a társadalom fejlődésének pótolhatatlan, jellegzetes bizonyítékai (a továbbiakban: muzeális emlék) e törvényerejű rendeletben meghatározott módon kell védelemben részesíteni." Ugyanitt a következő bekezdés úgy határoz, hogy: ,,(2) Nem tartozik a törvényerejű rendelet hatálya alá az a tárgyi, írásos és egyéb emlék, amelyet a levéltárakról, a műemlékvédelemről, valamint — a történeti (régészeti) jelentőségű terület kivételével - a természetvédelemről szóló jogszabályok alapján kell védelemben részesíteni." Nézzük most a kérdést a műemlékvédelmi jogszabály oldaláról. A műemlékvédelemről szóló 1/1967. (I. 31.) ÉM. sz. rendelet 2.§-a a műemlék fogalmát a következőképpen határozza meg:

57 „(1) Műemlék a hazánk történeti múltjának jellegzetes, pótolhatatlan olyan emléke (építmény és egyéb alkotás, annak tartozékai, továbbá a vele kapcsolatos képző- és iparművészeti alkotások), amely az ország gazdasági-társadalmi és kulturális fejlődésének tárgyi bizonyítékául szolgál, s építészeti, történeti, régészeti, képzőművészeti, iparművészeti vagy néprajzi szempontból kiemelkedő jelentőségű." A fenti meghatározásból nem tűnik ki, hogy műemléknek tekintendő-e az építményről levált és régészeti feltárás során előkerült töredék, amely annak eredetileg szerkezeti részét képezte? A meghatározás csupán a műemlék „tartozékait" említi azzal együtt védendőnek, a „tartozék" jogi fogalma azonban nem fedi a műemlék