Horler Miklós: Általános helyzetkép (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 1. Budapest 1988)

Horler Miklós: MAGYARORSZÁG ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉGÉNEK HELYZETKÉPE

pek és felmérések csak kevés leletcsoportról állnak rendelkezésre és a publikációk általában csak a kiemelkedő jelentőségű egyedi darabokkal foglalkoztak. A fenti vázlatos helyzetkép alapján megfogalmazott javaslatok tartalmazták a már bevezetőben említett részletes helyzetfelmérést és az egységes rendszerű leltározás megindítását, továbbá műemlékvédelmi és múzeológiai szempontból egyeztetett irányelvek kidolgozását a kőtöredékek kezelésére és tudományos hasznosítására, az összes kőtárak és gyűjtemények múzeumi felügyelet alá helyezését, a legrosszabb helyzetben lévő vagy veszélyeztetett lel et csoportok megmentése érdekében soron kívüli intézkedések megtételét, végül a rendszeres felmérés, fényképezés és kőanyagmeghatározás munkáinak megindítását. Az MTA Építészettörténeti és Elméleti Bizottsága 1976. november 9-én tárgyalta a fent vázolt előterjesztést és annak nyomán az MTA VI. osztálya levelet intézett az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszterhez, a Kulturális Miniszterhez, a Fővárosi Tanács Elnökéhez és az MTA Elnökéhez, melyben felhívta a figyelmet az ügy jelentőségére, megküldte a helyzetképet és intézkedések megtételét kérte. E megkeresések nyomán az MTA Elnöksége a 20./1979 sz. elnökségi határozat 8./ pontjában felhívta az illetékes főhatóságok figyelmét a kőtöredékek helyzetére, azok tudományos jelentőségére, és intézkedések megtételét sürgette. Központi intézkedések azóta a javaslat egyik pontjára nézve sem történtek. Kisebb helyi intézkedések és kezdeményezések születtek a legértékesebb és legrosszabb helyzetben lévő anyagok tárolási körülményeinek javítására Esztergomban, Visegrádon, Egerben, Sárospatakon, Várpalotán, a budapesti Margitszigeten, Zsámbékon, de ez az országos helyzetben lényeges változást nem hozott. Ilyen előzmények után került sor a bevezetőben említett feltételek megteremtésével a magyarországi építészeti töredékek részletes helyzetképének munkálataira. HELYZETKÉP AZ ADATGYŰJTÉS A tíz évvel ezelőtti első helyzetkép adatait túlnyomó részben az egyes múzeumokkal való egyszeri levélváltás útján szereztük be, sem az adatfelvétel módszerére, sem az adatszolgáltatás mélységére nézve nem lehetett egységes követelményeket támasztani. Helyszíni szemlékre gyakorlatilag nem volt lehetőség. Ennek megfelelően az adatanyag rendkívül heterogén volt és hozzávetőleges megítéléssel is láthattuk, hogy nem teljes. Ennek ellenére már akkor is értékes információkat eredményezett a kőtöredékek országos helyzetére nézve és lehetővé tette az akkor tervbevett részletes helyzetkép feladatainak pontosabb körvonalazását. A most lezárult adatfelvételi munkát összesen 75 munkatárs - muzeológus, régész, művészettörténész, építész - végezte, személyes megbízás alapján. Az adatfelvétel egységes módszerét egy adatfelvételi lap elkészítésével igyekeztük biztosítani, amelyben a 91. oldalon közölt rendszerbe foglalt kérdésekre nézve kértünk pontos és helyszíni szemléken alapuló válaszokat ill. információkat. Munkatársainktól egyrészt a már ismert gyűjteményekről, ül. tárolóhelyekről kértünk adatszolgáltatást,