Horler Miklós: Általános helyzetkép (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 1. Budapest 1988)

Horler Miklós: MAGYARORSZÁG ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉGÉNEK HELYZETKÉPE

veszeti alkotásokként. (Gondolunk itt pl. a fertődi Esterházy kastély oromzati szob­raira, az egri székesegyház Casagrande-féle oromzati szobraira vagy a budapesti Roose­velt téren állott volt Ullmann palota dísztermének ugyancsak Casagrande által készí­tett domborműveire, amelyeket az épület teljes lebontásával kapcsolatban semmisí­tettek meg, anélkül, hogy megmentésükre intézkedés történt volna.) Ezekben az esetekben a műemlékvédelem — elég helytelenül — a helyreállítá­soknál csupán az épület formai helyreállításával foglalkozik, és a másolatok elkészül­tével az eredeti szobrok további sorsával nem törődik. Nem törődnek azonban a te­rületileg illetékes múzeumok sem, részben azért, mert nem is kapnak előzetes értesí­tést az ilyen esetekről, másrészt mert a nagyméretű szobrok beszállítására, elhelye­zésére nem rendelkeznek anyagi feltételekkel. Sürgősen szükség volna egy olyan jog­szabályi kiegészítésre, amely ilyen esetekre vonatkozóan rögzítené a hatásköröket és kötelezettségeket és a szoborcseréket végeztető intézményt kötelezné az eredeti szobrok megóvására, konzerválására és a megyei múzeum által kijelölt védett tároló­helyre való elszállítására. (Ugyanez vonatkozik természetesen a szobrokon kívül az épületornamentikai részletekre is, melyek ugyancsak mind nagyobb ütemben pusz­tulnak a helyreállításokkal kapcsolatos kőcserék során.) Mindezekre a fentvázolt kérdésekre vonatkozóan mielőbb szükséges volna, hogy a műemlékvédelem és múzeológia irányító szervei közös megbeszélésen egyeztessék álláspontjukat és egyeztetett intézkedéseket kezdeményezzenek mindkét területen a kőtöredékekre vonatkozó jogszabályok megfelelő kiegészítésére ill. módosítására. JEGYZETEK 1. Horler Miklós: Magyarország építészeti kó'töredékeinek helyzetfelmérése. ÉÉT VIII. (1976) 453-468. 2. Szakái Ernő: Mátyás király oroszlános díszkútjának rekonstrukciója. MÉ VIII. (1959) 232— 249. - Szakái Ernő: A visegrádi Anjou-kori királyi palota gótikus kútházának rekonstrukciója. MMv IV. (1963-1966) 159-186. - Szakái Ernő: A visegrádi királyi palota Anjou-kori fali­kútjának rekonstrukciója. MMv VI. (1969-1970) 345-373. - Szakái Ernő: Gótikus erkély a siklósi várban. Mv X. (1966) 84-86. - Horler Miklós: A simontornyai vár helyreállítása. MÉ (1975) 46-56. - Horler, Miklós: Rapports entre les méthodes de restauration des monuments historiques et l'histoire de l'architecture. Actes du XHIe Congrès International d'histoire de l'art Budapest 1969. Bp. 1972. 847-851., 625-626. - Horler Miklós: A simontornyai vár. Kandidátusi disszertáció. Bp. 1980. - Horler, Miklós: Die Burg von Simontornya. Arx 9. (1987) 208-212. - Feld, István - Cséfalvay, Gyula: Das Renaissanceschloss in Pacin und seine Wieder­herstellung. Arx 9. (1987) 215-218. - G. Sándor Mária: Reneszánsz Baranyában. Bp. 1984. ­Lővei, P.: The sepulchral monument of Saint Margaret of the Árpád dynasty. AHA XXVI. (1980) 175-221. - Koppány Tibor: A Közép-Dunántúl reneszánsz építészete. AH XII. (1984) 183-232. - Horler Miklós: A buda-nyéki királyi villa épületei. AH XIV. (1986) 51-80. ­Horler, Miklós: Les édifices de la villa royale à Buda-Nyék. AHA (kiadás alatt) Horler Miklós: A Bakócz kápolna az Esztergomi Székesegyházban. Bp. 1987. 3. Mátyás király 1483 tavaszán ezt írja Veronai Gábor egri bíboros püspöknek: „Van Óbudán egy templom a budai prépostság egyháza közelében, összedöntötte az idő, nincs benne más, csak romok és csupasz falak. Azt mondják, hogy ez az új templom alapítá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom