Horler Miklós: Általános helyzetkép (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 1. Budapest 1988)

Horler Miklós: LAGEBERICHT ÜBER DIE ARCHITEKTONISCHEN STEINFRAGMENTEN IN UNGARN

21. Nagy Z. - PappL: Szeged. Bp. 1960. 19, 99-100. 22. Balogh J.: Varadinum - Várad vára (Die Burg von Várad). 2. Bp. 1982. 285-296. 23. Möller /.: A vajdahunyadi vár építési korai. (Die Bauperioden der Burg von Vajdahunyad). Magyarország műemlékei (Kunstdenkmäler von Ungarn). III. Red. Forster Gy. Bp. 1913. 103. 24. Hans Wilczek erzählt seinen Enkeln Erinnerungen aus seinem Leben. Herausgegeben von seiner Tochter Elisabeth Kinsky-Wilczek. Graz, 1933. 140, 146. - Frodl-Kraft, E.: Im Zeichen des Historismus gefallen - Im Zeichen des Historismus wiedererstanden. „Kaschauer Gang" auf Burg Kreuzenstein. AHA XXIV. (1978) 409-424. 25. Szőnyi O.: A pécsi dómmúzeum. (Das Dommuseum in Pécs). MM V. (1929) 508-536. 27. Dercsényi D.: A középkori kőfaragványok védelme. (Der Schutz der mittelalterlichen Steindenkmäler) Építés és Közlekedéstudományi Közlemények. II. (1959) 472-475. 28. Dercsényi D.: op. cit. (1959). (Siehe Anmerk. 27.) 472. 29. Horváth, Lajstrom (Register). 1932. 3. 30. Csányi Károly: A műemlékrestaurálás. (Die Restaurierung von Baudenkmälern). Bp. 1945. 13-14., 32-33. 31. MMT V. Pest 2. 1958. 125. 32. Csemegi 1955. 7-8. 115. 33. Balogh, Adattár (Quellenband) 1966.

1. 243. - Schallaburg 82. 387. (352). 34. Gerecze P.: Szobrászati emlékek Magyarországon. (Die Denkmäler der Skulptur in Ungarn). In: Matlekovits S. (red.). Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves orsz. kiállítás eredménye. (Der Volkswirtschaftliche und Bildungszustand Ungarns zur Zeit seines tausendjährigen Bestehens und Ergebnis der LandesMillenniumsausstellung 1896). Bp. 1898. 90, 475. 35. Pákei L. (1853-1921) felvételi rajzai a kolozsvári reneszánsz építészeti emlékeiről. Az OMF Magyar Építészeti Múzeumának kiállítása Székesfehérváron '83-'84. Katalógus 4-5., 30. (Aufnahmen des Lajos Pákei (1853-1921) von den Baudenkmälern der Renaissance in Kolozsvár. Ausstellung des Ungarischen Museums der Architektur in Székesfehérvár '83-'84. Katalog 4-5., 30.) 36. Némethy L.: Tudományos célú ásatás az esztergomi határban. Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat második évkönyve. (Wissenschaftliche Grabung im Stadtgebiet von Esztergom. Zweites Jahrbuch des Archäologischen und Historischen Vereins der Umgebung von Esztergom). 1898. 118. - Némethy L.: Az Esztergom-vidéki Régészeti és történelmi Társulat régiséggyűjteményének leltára. Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat harmadik évkönyve (Inventar der Antiquitätensammlung des Archäologischen und Historischen Vereins der Umgebung von Esztergom. Drittes Jahrbuch des Vereins) Bp. 1900. 90-147. 37. Foerk E.: A kalocsai székesegyház. (Die Kathedrale von Kalocsa). Magyarország műemlékei IV. (Kunstdenkmäler Ungarns IV.) Red. Forster Gy. Bp. 1915. 43-62. 38. Entz G.: A gyulafehérvári székesegyház. (Die Kathedrale von Gyulafehérvár), Bp. 1958. 127. 177. 39. Horváth, Lajstrom (Register). 1932. 3-4. - Genthon L: Horváth Henrik. In: Horváth H: Árpádházi Szent Margit és egyéb tanulmányok. (Die hl. Margarethe aus der Arpaden-Dynastie und andere Studien). Bp. 1944. 237-241. - Lócsy E. - Kubinyi A.: A Középkori OsztályVármúzeum története. (Geschichte der Mittelalterlichen Abteilung - Burgmuseum). In: A Budapesti Történeti Múzeum 75 éve. (75 Jahre des Budapester Historischen Museums). TBpM XVI. (1964) 22-30. 40. Szmrecsányi M.: op. cit. 1932. (Siehe Anmerk. 13.) 3-4, 9-15. 41. Lux G.: Az esztergomi ásatások építészeti feladatai. (Die architektonischen Aufgaben der Ausgrabungen zu Esztergom). Sonderdruck. Építészet (1942) Nr. 3. - Dercsényi D. - Zolnay L.: Esztergom. Bp. 1956. 59-76. - Dercsényi D.: Der königliche Palast von Esztergom. Bp. 1975. 17-21. 42. Dercsényi D.: op. cit. 1943. (Siehe Anmerk. 16.) 12-20, 65-104. 43. Dercsényi D.: Középkori kőemlékeink védelme. (Der Schutz unserer mittelalterlichen Steindenkmäler). MM XIII. 1937, 324-328. 44. Schulek J.: Mátyás király visegrádi palotája. (Der Palast des Königs Matthias in Visegrád). Bp.