Horler Miklós: Általános helyzetkép (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 1. Budapest 1988)

ADATTÁR - FEJÉR MEGYE

templomokból származó, másodlagosan felhasznált faragványok, valamint lebontott újkori épületek épületfaragványai. Körösi Jenő gyűjtése az 1960—70-es években. E Lakóépület kapualja és udvara. F Egy része téglafalba kiállításszerűen befalazva, a többi a fal előtt a földön egyenként. G Állagvédelme ideiglenesen elfogadható. Tanulmányozás szempontjából jól hozzáférhető. H Léltározatlan. I Az egész együttes nézeti fényképe, valamint a gyűjtemény katalógusszerű leírása, Körösi Jenő munkája, megtalálható az István Király Múzeum adattárában. J IRODALOM: STIBOR ERDÉLYI VAJDA SÍRKÖVÉRE: Dercsényi Dezső: A székesfehérvári királyi bazilika. Bp. 1943. 31. kép. - Engel-Lővei-Varga 1983. 31-32; 7. kép. K Adatközlő: Körösi Jenő, Székesfehérvár, Úttörő u. 5. Adatfelvétel: 1986. XII. 21. 141. Székesfehérvár, Zalka Máté utca 10. Lakóház A Székesfehérvári Ingatlankezelő Vállalat. Az épület helyreállítását jelenleg az OMF végzi. B Rendezetlenül tárolt leletcsoport, ül. építőkőként másodlagosan befalazva. C 7 db D Székesfehérvár, Zalka Máté utca 10. Bizonytalan korú középkori: ldb Reneszánsz, 16.sz.: 1 db Barokk, 18.sz.: 5 db A homlokzati falba másodlagosan befalazott két töredék a környék lakóházaiból származhat, az újkori kövek az udvar 18.századi kőcsatornáját alkották. A homlokzati falba befalazott faragványok Lővei Pál 1981. évi falkutatása során bukkantak napvilágra. A csatorna köveit a kivitelezés során végzett földmunka közben találták, 1984. táján. — A falkutatás közben további, elszedett, gótikus keretdarabok is előkerültek másodlagosan befalazva, ezek a kivitelezés közben eltűntek. E Falban illetve a kapualjban. F Építőkőként másodlagosan befalazva, illetve földön ömlesztve. G Állagvédelme a befalazott daraboknál megnyugtató, az öt csatornadarab esetében megoldatlan. Tanulmányozás szempontjából jól hozzáférhető. H Léltározatlan. I Fényképfelvétel készült kb. 30 %-áról. A homlokzati falban lévő kövek (vatemint az eltűnt középkori keretkövek is) szerepelnek a Lővei Pál által készített kutatási dokumentációban (OMF Tervtár).