Horler Miklós: Általános helyzetkép (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 1. Budapest 1988)
ADATTÁR - BUDAPEST
egyházi vonatkozású alakjai, töredékeikből összeállítva, valamint néhány fej. — A Királypincében: a feltárt 14.sz.-i palotahomlokzat falára anastylosis-szerûen visszahelyezett gótikus gyámköves erkély, töredékekből összeállítva és kiegészítve. Ugyanitt a pince alsó terében töredékekből összeállított reneszánsz ablakok, pilaszterek a falakon elhelyezve, továbbá egy rekonstruált oszlop talapzaton, és egy másik talapzat töredékei. Az épületen kívül a K-i palotaudvarban a várfalon: az ásatásokból előkerült különféle gótikus konzolok kiállítás-szerűén befalazva. Ugyanitt a palota lábazati falán: 14— 15.sz.-i gótikus ajtók és ablakok töredékekből összeállítva és kiegészítve, kiállításszerűen elhelyezve. - A palotaudvar DK-i sarkán áll a gótikus lovagtermet magában foglaló épületrész, részlegesen helyreállítva. A lovagterem ablakait eredeti töredékek felhasználásával, kővel kiegészítve állították helyre. A terem K-i oldala felett emelkedik az ugyancsak feltárt töredékekből rekonstruált második emeleti zárterkély homlokzata. — A lovagterem alatti dongaboltozatos pincetérben: középkori sírkő-kiállítás, melyben a budai Várnegyed templomaiból származó 14— 16.sz.-i sírkövek és sírkő-töredékek gyűjteménye látható. (Köztük 1 db. a budaszentlőrinci pálos kolostorból, 1 db. pedig a margitszigeti premontrei templomból.) — A D-i ún. Beatrix-udvarban: az ásatások során megtalált Mátyás és Beatrix-címeres kútkáva darabjaiból rekonstruált kút. — A NY-i falszoros külső védőfalának tetején ugyancsak a helyreállítás során elhelyezett különböző gótikus konzolok vannak befalazva, a gyilokjáró egykori helyét jelezve. Korszerű múzeumi kiállítás. Állagvédelme megnyugtató. Tanulmányozás szempontjából jól hozzáférhető. Leltározott 100 %-ban. Felmérés készült 100 %-áról. Fénykép készült 100 %-áról. A kiállított anyag különböző publikációkban feldolgozott. IRODALOM: A gyűjtemény keletkezésére és A RÉGI HALÁSZBÁSTYÁI KŐTÁR ANYAGÁRA: Éber László. Magyarhoni kora renaissance emlékek a Nemzeti Múzeumban. AÉ XVIII. (1898) 196-214. - Hauszmann Alajos: A királyi vár építésének története MMÉEK XXXrV. (1900) 217-238. - Éber László. Középkori és renaissance emlékek Budapest területéről. BpR VIII. (1904.) 70-84. - Kuzsinszky Bálint: A Budapest-Székesfővárosi Múzeum katalógusa. Bp. 1907. - Horváth, Lajstrom 1932. - Horváth Henrik: A Székesfővárosi Múzeum középkori lapidáriuma a Halászbástyán. MM VIII. (1932) 89-126, 149165. - Horváth Henrik: Budai kőfaragók és kőfaragójelek. Bp. 1935. - Horváth, Budapest 1938. 23-32, 75-77. - Horváth Henrik: A Mátyáskori magyar művészet. In: Mátyás király emlékkönyv II. Szerk.: Lukinich Imre. Bp. 1940. 123-207. - Nagy Emese: Halászbástya kőtár. (Soksz.) Bp. 1957. - Lócsy Erzsébet-Kubinyi András: A középkori osztály - Vármúzeum - története. In: A Budapesti Történeti Múzeum 75 éve. TBpM XVI. (1964) 72-30. - AZ 1946 UTÁNI KUTATÁSOK EREDMÉNYEIRE ÁLTALÁBAN: Gerő László. A budai vár helyreállítása. Bp. 1951. 120-194. - Gerevich L.: Castrum Budense. AÉ 79. (1952) 150-171. - Gerevich László: A budai szobrászat és a prágai Parler műhely. A Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve 1953. Bp. 1954. 57-63. — MMT ÍV. Budapest I. 1955. 223-307. - Nagy Emese: Zsigmond király budavári Friss palotája. BpR XVI. (1955) 105-134. - Várnai Dezső: A budai várpalota középkori kő-
