Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Bazsó Gábor: A megyeri csárda

A Megyeri csárda Bazsó Gábor A Megyeri csárda Újpest határában, a Váci út Duna felőli oldalán helyezkedik el. A terület már a középkorban lakott volt, itt működött a megyeri rév, a Váci út túloldalán levő dombon pedig Káposztásmegyer falu temploma állt.

1 Az 1541-ben kezdődő török megszállás idején a település elnéptelenedett.

2 A 17. század derekán Palota és Fót falvak a szomszédos Sikátor- és Káposztásmegyer-pusztával együtt Ujfalussy Gergely tulajdonába kerültek. A török hódoltság után megszervezett uradalom központjává Fót vált. Ujfalussy László 1749-ben bekövetkezett halálakora birtoka koronára szállt. Mária Terézia 1749. november 10-én az uradalmat galántai Fekete Györgynek adományozta, aki 1748-tól személynöki tisztséget viselt, 1758-ban kapott grófi rangot, 1773-1783 között országbíró volt. 1788-ban - Fekete György halála után - a birtokot fia, Fekete János örökölte. A Voltaire-rel levelező, franciául verselő főúr szabadosságot propagált, és az apja által szerzett vagyont jórészt felélte.

3 1794-ben a fóti uradalmat Batthyány József esztergomi érseknek adta bérbe. Az érsek 1799-ben meghalt. Örököseivel Fekete 1801-ben kötött megállapodást adóssága rendezéséről. 1803-ban bekövetkezett halála után az uradalom Csekonics József ezredes (a mezőhegyesi ménesintézet létrehozója, 1806-tól tábornok) tulajdonába került. 1808-ban tőle gróf Keglevich Ágostonné gróf Waldstein Erzsébet vásárolta meg Károlyi József gróftól született gyermekei - István, Lajos és György számára.

4 A fiak nagykorúságukat elérve, 1827-ben osztoztak meg a vagyonon. A fóti uradalom, benne a palotai birtokrészhez tartozó Káposztásmegyer pusztával a legidősebb fiúnak, Károlyi Istvánnak jutott. Újpest 1830-as évek végén történt alapítása előtti időből az egykori Káposztásmegyer puszta épületei közül már csak a Megyeri csárda áll, amely ma is vendéglőként működik. A Palotai-sziget parthoz való kapcsolása előtt a Duna a csárdától körülbelül 25 méterre folyt.

5 A 18. század első felében épült fogadót

6 az 1780-1781-ben jelentős mértékben átépítették. E munkáról Laczkovics Imre uradalmi intéző magyar nyelvű levélben számolt be a földbirtokosnak, gróf Fekete György országbírónak. „Excellentiádnak kegyelmes parantsolattya szerént az vendégfogadót kisebb compendiumban vetettem, nem lészen egyéb hanem egy nagy közönséges szoba, két vendég szoba, az korcsmárosnak egy szobája, kamarája.