Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)
Rozmann Viktor: Egy bérház a Bálvány utcában. Adalékok az Október 6. utca 22. történetéhez
melyet Hörger az 1791-es liciten 573 forint 10 kajcárért vásárolt. Ürményi 2200.- forintot ad a telekért. 4.) 1799. április 13. Ürményi József 6000 forintért veszi meg a No 15. telket, melyen ekkor már ház áll. Hogy melyik városrészben fekszik a telek, a jegyzőkönyvből nem derül ki. Ezt a telket Bemard von Ürményi az 1791. december 19-én tartott liciten vásárolja 2512 forint, 30 krajcárért, majd házat épít rá. Az ő özvegye adja el az ingatlant Ürményi Józsefnek. 5.) 1803. január 7. Palota városrészben, Rákossal szemben (majorságok) a No. 255. és No 256. telkeket vásárolja, összesen 1000 forintért Katarina Vukovitstól és testvérétől, Theresiától, akik a telkeket anyjuktól örökölték. 6.) 1811. július 15. Józsefvárosban a Kontigasse-val szemben No 12 és 15. a fronton, valamint No. 16-ot a hátsó teleksorban. A három üres telket 4000 forintért vette Peter Stulfa-tól. 6.) 1813. július 22. Palota városrésszel szemben a régi számozás szerinti No 306. az új számozás szerinti No 338, 1873 négyszögöles telket (szántó vagy legelő) 2500 forintért vásárolta meg. A pesti oldalon 1804 és 1824 közt Ürményi két telekvásárlását találjuk: 1.) 1821. január 5. 2.) 1824. szeptember 28. Joseph von Laslowskytól és feleségétől Katarina Weiss ko pftól vásárol telket Ürményi. A telek mérete, helye és fekvése a jegyzőkönyv ezen bejegyzésében nem szerepel. 4 Gábor Eszter: Az információ értéke. Andrássy és Csengery telekvásárlásai - az Andrássy út keletkezéstörténete. In: Az egyesített főváros. Pest, Buda, Óbuda. Szerk. Gyáni Gábor. Budapest, 1998. 213-229. „Andrássy haszna nem abból származott, hogy 1871-ben drágán adta el a telkeket a Fővárosi Közmunkák Tanácsának, hanem abból, hogy tudta, hol kell napi áron telket vennie." Uo., 223. 5 Budapest Főváros Levéltára, XV. 311. Sz. B.: 743. 6 Bierbauer Virgil: Pesti építőmesterek munkássága 1809-1847. = Tanulmányok Budapest Múltjából, 1. Budapest, 1933.92. 7 Bár Hídvégi Violetta alapos tanulmányában az épület átalakítását 1870-es dátummal közli, a hagyatékban található tervlapon a felírás 1865. Ld. Hidvégi Violetta: Adalékok Pán József életéhez és működéséhez. = Ars Hungarica, 15.1987. 213. No 171. 8 135.000 pengőért 9 126.000 pengőért 10 Budapest, KÖH Magyar Építészeti Múzeum, Október 6. u. 22. építési iratai. Gyarapodási szám: 198. ltsz. 71.18.13. Pince-, fsz.-, első emelet alaprajz, homlokzatrajz és metszet. Pán József átépítési terve. 1865. június 17. 11 A hagyatékot, melyeta dolgozat felhasznál, az egykori gondnok fia, László ajánlja fel a Múzeumnak. 12 Zsidó Világkongresszus Statisztikai Osztálya. A budapesti zsidó túlélők regisztere. Budapest, 1946. 13 Patacsich József: Szabad királyi Pest Városának leírása Pesten, 1831. 74-75. 14 Az 1996-ban felújított Bibó - Farbaky-féle tudományos dokumentáció hivatkozik egy tervés iratcsomóra, melyet a dokumentáció készítői a Fővárosi Tervtárban 24.595. hrsz. alatt találtak. Jelen dolgozat készültekor ezen a számon már semmi sincs. Ebben az iratcsomóban lehettek az ÉB 1078/1870 számú iratok is. A Fővárosi Levéltárban ezt a tételt a hiányjegyzék mikrofilmjén találtuk meg; a gyűjteményben a tétel sosem volt meg. A dokumentáció szerint az épület hrsz. - a alatti tervcsomóban többek között a Pán József-féle átalakítás tervei, Bukovics Gyula 1895-ös átalakítási tervei és Miklós és Wirth építőmesterek 1911 -es munkáinak tervei, alaprajzai, metszetei voltak. A tervtár újonnan jelentkező hiánya nem csak a szakdolgozat szempontjából fájó veszteség.
