Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Feld István: Bodrogolaszi román kori temploma

1. kép. A templom 1979. évi ásatási alaprajza a kutatóárkok jelzésével és néhány keresztirányú kutatóárok megnyitását és mélyítését jelentette a temetkezések szintjéig. (1. kép) Ugyanakkor a külsőben elsősorban az újkorban nagyrészt elbontott, szabálytalan sokszögű alaprajzot mutató körítőfal vonalát igyekeztünk meghatározni kutatóárkainkkal, melyek azonban - temetőfeltárás hiányában - a fal építési korának közelebbi meghatározásához nem szolgáltathattak adatokat. A kutatás érdeklődésének az előterében természetesen a templom első, román kori építési periódusa állt - mint ahogy a helyreállítás tervező építésze is alapvetően ennek a korszaknak a bemutatását tartotta elsődleges feladatának. Munkánk eredményeképpen megállapíthattuk, hogy a 12. századi vallon telepesfalu plébániatemploma, legfontosabb középülete, a folyóparton, közvetlenül a Bodrogközbe vezető, évszázadok óta használt rév feletti enyhe kiemelkedésen teljes egészében szabályos kőkockákból, kváderekből emelt Szent Miklós-egyház. (2. kép) Árpád-kori templomépítészetünk olyan jellegzetes alkotása, melynek számos rokonát találjuk szerte az országban - a legismertebb közülük talán a nagybörzsönyi Szent István-templom.

14 Míg azonban ez utóbbi esetében - vagy a térben közelebbi felsőregmeci templom első, még torony nélküli periódusánál

15 - általában csak a műformák összehasonlításának egyszerűbb épületek esetében eléggé bizonytalan módszerét használhatjuk korhatározásra, Bodrogolasziban, mint az előzőekben láttuk, írott forrással