Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Juan Cabello: A nyírkátai református templom régészeti kutatása

zatos sekrestyét építettek. A 6 m, vagy annál valamivel magasabb hajó sarkait átlós támpillérek erősítették, és azt inkább csak feltételezzük, hogy a hajónál alacsonyabban záródó szentély keleti sarkait is átlós pillérekkel támasztották meg. A szentély és a hajó lefedését nem ismerjük. Elképzelhető, hogy a szentélyt boltozták, a hajót minden bizonnyal síkmennyezettel fedték le. A hajó déli falát két, aránylag nagyméretű, félkörívesen záródó, rézsűs kávájú ablaknyílás világította meg. A széles karzat megvilágítására további két kisméretű, csúcsíves résablakot építettek. Azt nem tudjuk, hogy a szentélyen volt-e ablak, talán déli és északi falában lehetett egy-egy nyílás. (Ugyancsak nem ismerjük lefedését, ám joggal feltételezzük, hogy a hajót magasan kiemelt nyeregtető fedte.) A fal síkja elé 8-10 cm-t kiugró lábazatát felül tégla-habarcsból készült rézsűvel zárták le. Egyszerű bejáratát a nyugati falban alakították ki. Padlója döngölt föld volt, amely a szentély területén egy lépcsőfoknyival magasabban húzódott. Falait, kívül-belül sűrű keverésű mésszel lemeszelték. Joggal tehetjük fel magunknak azt a kérdést, hogy mikor is épült fel vajon a Szabocs-Szatmár-Bereg megyében teljesen szokványosnak mondható templom. Az kétségtelen, hogy a hagyományos művészettörténeti stíluskritika alkalmazása ebben az esetben jottányit sem visz minket közelebb a dolog megoldásához. Ráadásul a feltárás során egyetlen faragvány nem került elő, habár jól tudjuk, hogy bizonyos formák „szívós utóéletet" élnek, amiért is alkalmatlanok a pontos datálásra. Mindenesetre, a megye egyenes szentélyzáródású templomainak építési kezdeteit Németh Péter a 12. század első felére keltezi (Napkort és Csarodát 1216 előtt), míg építésük lezárásaként a 14. század második harmadát jelöli meg (Öpályi felépítését a legkésőbbre, 1327 utánra datálja).

20 Azt tudjuk, hogy a Káta nemzetség itteni birtoklása, azaz a Nyírség keleti részén, valamikor a 13. század második felében kap lendületet. Azt is lehet tudni, hogy Panyit fia, Ábrahám, a Csaholyiak őse, amikor 1277-ben végrendelkezik, a felsorolt birtokok között még nem említi meg Gebét. Annyi bizonyos, hogy Gebe betelepítése csak ezután történt meg, valamikor az 1280-as évek elején, hiszen 1286 után már a Csaholyi család birtokában találjuk. Papját megemlíti a pápai tizedjegyzék, - mely tény első látásra erős támpontnak tűnik - ám templomát nem, amely akár fából is épülhetett, amint arra több példát is ismerünk. Mindezek alapján úgy véljük, hogy a téglából falazott templom, 1286 után, de nem később a 14. század második harmadánál, épülhetett fel.

21 A kutatás tanúsága szerint a templom valamikor a késő középkorban, ha csak részben is, leégett, hiszen a javítási munkák - minden jel szerint - csupán