Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Balázsik Tamás: A balatoncsicsói Szent Balázs-templomrom kutatása

emelt panaszt Gyulaffy László tihanyi kapitány ellen Kövess András veszprémi püspök a nádornál. Egy 1570-es összeírás Szentbalázs majorságot a vázsonyi nahijében említi, melynek 100 akcse jövedelmét Omer bin Ali szpáhi szedte tímár-jövedelemként.

7 Egy 1747-es vizitáció szerint Tagyontól messze, észak felé lehet látni Szent Balázs prédium romokban heverő templomát. Ekkor és egy 1802-es összeírásban mint Balatoncsicsóhoz tartozó puszta szerepel.

8 A 19. század közepén Balatoncsicsóhoz tartozó pusztaként a veszprémi püspök birtokában volt.

9 A romot 1926-ban egy német állampolgár, dr. báró Liebensfelsi Lanz György megvásárolta, s a saját igényei szerint átalakíttatta. Az épületkutatás eredményei Maga az épület, melyet a Szent-Balázs-hegy tetejének közelében, annak nyugati lejtőjén, keletnek tájolva emeltek, több építési periódus során jött létre. Legkorábbi része 5 m széles, 8 m hosszú, 70 cm-es falvastagságú hajóból és 2,8 m hosszú, belül 2,2 m széles, 60-90 cm-es falvastagságú, kívül egyenes záródású, belül íves, a hajó szintjéhez képest lépcsővel megemelt szintű szentélyből áll. (1-2. kép) Az erősen meszes habarcsú falazatokat sötét, vöröses szürke bazaltból és mészkőből rakták, s mint az aszófői templomét, néhány, római kori tetőcserép-töredékkel keverve. A hajó falai opus spicatum-technikával készültek, akárcsak a közeli Ságdörgicse templomáé, a sarokkvádereket, a diadalívből megmaradt egy-egy alsó, függőleges tömböt, a nyugati karzat mardványaként azonosított, az északi és a déli fal mellé elhelyezett, 50 x 60 cm-es, rézsűs oldalú pillérlábazatokat, valamint alsó rétegtömbjeit, továbbá a szentélylépcső alá is benyúló, a sziklába vájt, dongaboltozatos kripta ajtajának a sziklára állított, hasáb alakú szárköveit és részben hátfalát könnyen megmunkálható, puha, porózus, barnás kőből faragták. A falak alapozása legalább részben a sziklára épült, de a diadalív vonalában, a déli hajófalra kívülről ásott kutatóárkunk tanúsága szerint a hajó alapfalának alja mindössze 34 cm-re van a romtalanításkor adott járószinttől, és 74 cm-re a megemelt szentély járószintjétől. Mivel a déli fal erősen omlott, az 1970-1971-es feltáráskor 60-90 cm-ig visszabontották.

10 A megmaradt falrész 50 cm magas volt.

11 Szintén visszabontották a karzat északi pilléreként azonosított tömböt. A korai templom nyugati falának maradványát egy a hajó közepén, a déli ajtó keleti végével egy magasságban kijelölt, 3,5 x 1 m-es, a későbbi hajóba is átnyúló, kelet-nyugati irányú kutatóárokkal próbálták megkeresni, ez azonban nem került elő a laza, homokos töltelék-