Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Sarkadi Márton: A gyulafehérvári székesegyház régi sekrestyéje

18 A palotát és székesegyházat összekötő átjáró léte és elhelyezkedése Ernődi Tamással közösen tett 1996-os megfigyelésünk. 19 A bordatő szélessége 22,5-23 cm, a borda teljes magassága (a másodlagosan befalazott töredékek alapján) 35-36 cm. 20 Vö. a 2. jegyzettel. 21 A gótikus lábazati párkány jóval alacsonyabban húzódott. Helyenként kilátszik a 18. századi köpenyfal alól, ugyanis a 20. század elején végzett helyreállítási munkák során megkezdték a középkori talajszint rekonstrukcióját, amely a 18. századinál kb. egy méterrel alacsonyabban volt. A gótikus tagozat a 18. századi talajszint közelében van, ezért nem takarja mindenhol a köpenyfal. 22 A középkorihoz való alkalmazkodás rendkívüli mértékű, és nem csupán formai volt. A műhely tagjai kőfaragójeleket használtak, amelyek között késő gótikus kőfaragójel másolata is található. (A székesegyházon nincsen hasonló jel.) 23 A faragványokhoz jóval korábbi itáliai analógiákat is találunk. A kerubbal díszített sekrestyeajtó megrendelője azonban csak a katolikus egyházhoz kötődő személy lehetett. Tekintve, hogy a katolikus püspökség 1715-ben rendkívül rossz állapotban vette át a székesegyházat és a palotát, a legszükségesebb felújításra is hosszabb időt kell számítanunk. A gyulafehérvári vár díszítésén dolgozó mesterek munkái között megtaláljuk a szóban forgó faragványok párhuzamait, ezért készítőjüket a leghelyesebb ebben a körben keresni. (Utóbbi tényre Kovács András hívta fel figyelmemet, akinek ezért és sok egyéb segítségéért is köszönettel tartozom.) Meg kell még jegyezni, hogy az ajtó előtti lépcsőt félig takarja a főszentély padlóburkolata. Erre a tényre magyarázattal szolgálna, ha bizonyosak lehetnénk abban, hogy a padló későbbi a küszöbnél. A főszentély padlózatának javítására és lépcsőinek készítésére azonban csupán 1719-ből van adatunk, Mártonfi püspök már idézett szerződésében. Entz(\. jegyzetben i. m.) 194.: TF. 86. Legalább egy alkalommal javították később a padlót, amikor az erősebb igénybevételnek kitett helyeken, például a sekrestyeajtó előtt, kelheimi kővel helyettesítették a durva mészkő lapokat. 24 2002-2003-ban készült el a sekrestye statikai megerősítése. A boltozatok oldalnyomásának hatására az elégtelen teherbírású altalajon süllyedő és elforduló alapok megerősítése acélszerelvények beépítésével és alap-aláfalazással történt. 25 Néhány inkonzekvens jelenség megfigyelhető a mai sekrestye falain. A délkeleti sarok kőből készült falpillérei jóval a falkorona alatt megszakadnak. Feljebb téglából kifalazták, majd a felső részen levésték a tagozatokat. Ebben a magasságban, az emeleti ablak felett egy levésett párkány(?) nyoma is látszik. (1. kép: Entzl. m. 122, 2. kép: KÖH Tervtár, Itsz. K533, a 3. és 6. képet készítette Ágh András, 2001, 5. kép: felmérés: Emődi Tamás, 2000, rajz: SarkadiMárton, 2003.)