Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Bardoly István: „Tévedéseiben is becsületes idealista.” Apró adalékok Kenczler Hugó életéhez

mellett is, bizony még csak a munka kezdetén vannak." Praktikusan követendő példának a bajor vagy vesztfáliai topográfiákat tartja, mert azokban a „beható tárgyalást igénylő, elsőrendű emlékek mellett a kisebb jelentőségűek nagy száma fordul elő [...] Rövid, pregnáns leírások, megjelölések teljesen megfelelnek a célnak, ha kellő képanyag (műszaki rajzok és fényképek) szolgálják a szemlélet igényeit. Esztétikai fejtegetések föltétlenül mellőzendők, de nagyobb jelentőségű emlékeknél az azok történetére vonatkozó adatok közlendők és az egyes részeket történeti és művészettörténeti rövid bevezetés nyithatná meg. Hazánk politikai beosztásának megfelelően járásonkint kellene a műemlékeket egybefoglalni, illetőleg, ahol műemlékekben szegény területekről van szó, több járás műemlékeit mérsékelt nagyságú kötetben egyesíteni. Tetszetősebb és hatásosabb lenne talán nagyobb egységek, egész megyék vagy éppen országrészek emlékeinek együttes tárgyalása, félő azonban, hogy ily rendszer mellett fokozódnék a kezdet nehézsége és az elsősorban elérendő cél, a teljesség szenvedne általa." Nem hagy kétséget afelől, hogy a praktikusság - a munka belátható időn belüli befejezése - és viszonyaink ismerete javasoltatja csak vele a német minta követését, az ideál azonban az osztrák topográfia marad, még ha „túlságos széles alapon tárgyalják az emlékeket, valóságos monográfiákat nyújtanak [...] Az osztrák művészeti topográfia eddig megjelent kötetei túlnyomó részben Tietze hatalmas munkájának köszönhetők. Irigylésre méltó állapot, ahol az arra elsősorban hivatottak idejök, erejök javát ily föladatnak szentelhetik!" Javaslata szerint a munkát: „Divald Kornél, aki a felvidék megyéinek nagy részét már beutazta és arról lajstromot készített, elsősorban Bártfa és Sárosmegye ama járásainak végleges feldolgozásával lenne megbízandó, melyekre anyaga úgyszólván teljesen együtt van. Dr. Roth Viktor elkészíthetné Nagyszeben műemlékinek leltárát. Dr. Gyárfás Tihamér bizonyára szívesen vállalkoznék Brassó emlékeinek feldolgozására. [...] alulírott előadó a nyáron néhány héten át óhajtaná valamely város vagy járás műemlékeit összeírni és ezek feldolgozásával — szerénytelenség nélkül mondva! — mutatványt adni a nézete szerint követendő módszerre nézve." A bizottság Éber javaslatát 1916. május 15-i rendes ülésén megtárgyalta és elfogadta s a munka megindult, azaz csak megindult volna.

10 A háborús állapotok nem kedveztek ennek a munkának, de a munkában résztvevő szakembert sem igen sikerült találni. Csak egyvalaki jelentkezett erre a munkára a bizottságnál 1918-ban, Kenczler Hugó, aki a MOB elnökének írt levelében ennek indokát is adta: „Évek óta foglalkozom Felső-Magyarország szárnyas oltáraival, a dolog természeténél fogva ez a kutató »munka« a terület ismételt beutazásának a szükségével járt. Magá-