Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Lővei Pál: Táguló körök szűkülő határok között. A Műemlékek Országos Bizottsága budapesti képeslapsorozatai

Jegyzetek 1 Köszönettel tartozom Bedő Józsefnek, a papírrégiségek szakértőjének, aki képeslapgyűjteménye segítségével nemcsak adatokat szolgáltatott ehhez a tanulmányhoz, de részben ki is pótolta a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (a továbbiakban: KÖH) gyűjteményében mutatkozó hiányokat. Ugyancsak köszönöm Prékopa Ágnes és Bardoly István kedvességét, tanácsait és adatait. 2 Forster Gyula: A műemlékek védelme a magyar kormány visszaállítása óta 1867-1902. = Magyarország Műemlékei, 1.1905. 41-42., 50. 3 Horler Miklós: Az intézményes műemlékvédelem kezdetei Magyarországon (1872-1922). In: A magyar műemlékvédelem korszakai. Tanulmányok. Szerk. Bardoly István, Haris Andrea. Budapest, 1996.95. 4 Uo., 127. 5 KÖH Tudományos Irattár, MOB iratok 1917/181.; Horler (3. jegyzetben i. m.) 127. 6 Kismarty-Lechner Jenő: Budapest építőművészeti topográfiája. 1917. Kézirat, KÖH Könyvtár, ltsz. 2312/a; Ld. még: Budapest Székesfőváros műemlékeinek és műemlékszerű épületeinek lajstroma. Budapest építőművészeti topográfiája című kéziratából összeállította: Lechner Jenő. 1924. Kézirat, KÖH Tudományos Irattár, ltsz. 1654. 7 Lászlóné Laár Erika: Budapest a századfordulón- Petrik Albert fényképei. Kiállítási katalógus/ OMvH. Budapest, 1993. [5.] 8 Horler (3. jegyzetben i.m.) 127-128. 9 KÖH Tudományos Irattár, MOB iratok 1821/40. 10 KÖH Tudományos Irattár, MOB iratok 1920/5. 11 Gerecze Péter: A műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma. = Magyarország Műemlékei, 2. 1906. 12 A listára felvett több ezer objektum megszámolása egyrészt igen hosszadalmas lett volna, másrészt hamis eredményre is vezetne, mivel a szerző számos esetben az épületek berendezési tárgyait külön tételekként szerepeltette. Becslésem az új országhatárokon belüli, illetve azokon kívül maradt területekre eső szövegterjedelem alapján készült - eszerint 34% vonatkozott a lecsökkentett ország területére. Nyilván ez a becslés is csak közelítés, hiszen nem veszi figyelembe például a terjedelemben bennefoglalt irodalomjegyzék esetleges aránytalanságait. 13 Horler (3. jegyzetben i. m.) 130-131. 14 KÖH Tudományos Irattár, MOB iratok 1921/55. 15 Lechner Jenő: Az elszakításra ítélt Magyarország. Budapest, 1920.178., 195., 196., 222. 16 KÖH Tudományos Irattár, MOB iratok 1921/4. A hivatkozott mű: Bierbauer Virgil: A régi BudaPest építészete. Budapest, 1920. 17 Vö. Horler (3. jegyzetben i. m.) 130-131. 18 Lux Kálmán: A budai várpalota Mátyás király korában. Budapest, 1920.; Vö. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 55.1921. 52., 115., 122.; KÖH Tudományos Irattár, MOB iratok 1922/66., 105., 246. 19 Lechnernek főleg Budapest barokk műemlékei helyreállításában játszott szerepét kiemelte Granasztóiné Györffy Katalin a 2000-ben Ráckevén „Maradandóság és változás" címmel rendezett művészettörténeti konferencián elhangzott, „Barokk művészeti emlékek a műemlékvédelemben" című előadása (megjelenés alatt a konferencia tanulmánykötetében). 20 KÖH Tudományos Irattár, MOB iratok 1921/107. 21 KÖH Tudományos Irattár, MOB iratok 1921/35. 22 KÖH Tudományos Irattár, MOB iratok 1921/41. és 1921/88. 23 KÖH Tudományos Irattár, MOB iratok 1921/123. és 1921/136. 24 KÖH Tudományos Irattár, MOB iratok 1921/146. 25 Horler (3. jegyzetben i. m.) 131.