Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Lővei Pál: Táguló körök szűkülő határok között. A Műemlékek Országos Bizottsága budapesti képeslapsorozatai

lehetett, mert az iktatókönyvben a Thomas s-ét is áthúzták. A név mindenesetre nem ismeretlen, Thomas Antal (1889-1967) építészről lehet szó. A képek a műemléki gyűjteményben nem találhatók, felhasználásukról sem tudok, és bár Thomas igen jó grafikus volt, aki akvarellezett is, olajfestményeiről nem tesz említést a szakirodalom.

94 Felvetődik a kérdés, hogy esetleg nem Csánky 12 képéért fizettek valamilyen oknál fogva Thomas Antalon keresztül?

95 Csánky a Fővárosi Múzeum vezetőjének a helyettese volt 1912 és 1921 között, majd a főváros Zichy Múzeumának lett igazgatója, és végig befolyással volt a Fővárosi Képtár számára történt képvásárlásokra.

96 Kérdés, hogy nem ilyesfajta kapcsolatainak köszönhetően „protezsálta-e be" saját magát a MOB képeslapsorozatába? Az ötödik sorozat vegyesen tartalmazott utcaképeket és középületeket: a budai Fő utca, a Batthyány tér, az Erzsébet apácák budai temploma, a Nagyboldogasszony-templom déli kapuja, a Bazilika főhomlokzata, az Országház dunai homlokzatának részlete, a Kúria, az Operaház, a Kriszt-féle ház a Piarista utcában (a volt Péterffy-palota: ma Pesti Barnabás u. 2.; a ház már szerepelt az első sorozatban is), a Rókus kórház Rozália-kápolnája (az épület szerepelt már a második sorozatban is) és udvari képe, valamint a Károly körút egyik házának udvara. A bizományosi értékesítést végző Divald cég 1931-ben javasolta a MOB-nak a maradék képeslapok árának leszállítását.

97 Arra vonatkozó adatokat nem találtam, hogy a MOB képeslapjainak témáit pontosan ki határozta meg, mekkora volt a MOB - Kertész K. Róbert, Lechner Jenő, Sándy Gyula - szerepe, mekkora Helbingé és az Iparművészeti Iskoláé, végül pedig maguké a művészeké. Annyi azonban biztos, hogy a 60 lapot a műemlékvédelem körei tágításának történetében jelentős hely illeti meg.

98 Nemcsak a barokk stílus népszerűsítésében játszottak fontos szerepet, de a klasszicizmus legkiemelkedőbb fővárosi emlékei mellett már a romantika és a historizmus legjelentősebb épületeire is felhívták a figyelmet, ráadásul mintegy a műemlékvédelem „védőernyőjét" terjesztve ki rájuk. A program egyébként hamarosan követőre is lelt: az akvarellistaként először a MOB sorozataiban alkalmazott ifj. Richter Aladár - egyébként mint Budapest idegenforgalmi-művészeti „propagandistája" és mint a magyar iparművészeti közélet egyik szervezője az 1930-as évek egyik fontos szereplője - 1927-es és 1928-as évszámmal szignált vízfestményei már „Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatala kiadása" felirattal, ugyancsak négynyelvű magyarázó szöveggel jelentek meg, Budapest Székesfőváros Házinyomdája kivitelezésében.

99