Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Lővei Pál: Táguló körök szűkülő határok között. A Műemlékek Országos Bizottsága budapesti képeslapsorozatai

Albertnek (1846-1915) a Szentháromság teret az átépítés előtti Nagyboldogasszony-templommal bemutató közismert festményét,

72 Josef Kuwassegnek (1799-1859) a Nemzeti Színház legrégebbi épületét ábrázoló képét,

73 valamint egy 1780-ból való, a Hatvani-kaput megörökítő olajfestményt.

74 A negyedik sorozat részére készített négy vízfestmény ára fejében még 1925 novemberében kérte a Bizottság 2.400.000 korona engedélyezését, az összeget Weichinger Károlynak a következő év elején utalványozták,

75 amikor erről a négy képről a háromszínnyomású klisék előállítása is megtörtént (alighanem ez az a négy lap, amelynek hátoldalán szerepel a sorozat száma is).

76 1927 márciusában újabb négy vízfestményért fizettek 320 pengőt (névmegjelölés nélkül), majd májusban Dörre Tivadar kapott ugyanekkora összeget négy képért.

77 Az ezek alapján készített nyolc képeslap kliséit március végén rendelték meg Weinwurm Antaltól (ez lehet az a nyolc lap, amelynek hátulján nem szerepel a sorozat száma);

78 ezeken a lapokon nem, de az ötödik sorozat darabjain a képmező egyik sarkában - alig láthatóan - meg is jelenik az „Ifj. Weinwurm és Társa

/VI. Ó utca 6." jelzés. A hátoldal feliratainak angol és francia nyelvre fordítását a külügyminisztériumtól kérte májusban a MOB.

79 A lapok bizományba vételét június 27-én vállalta el a Divald grafikai műintézet.

80 Ez a 12 képeslap közintézményeket ábrázol. Négy képet Dörre Tivadar festett, kettőn 1926-os, a másik kettőn 1927-es szignóval: a domonkosok tornya a várban, a régi Szent János Kórház (a Széna téren, azóta lebontották), a pesti Lloyd-palota

81 (II. világháborús sérülései miatt azóta lebontották) és az Alagút Lánchíd felőli bejárata (ezek eredeti akvarelljei is megvannak a KÖH Tervtárában

82

). Weichinger évszám nélküli szignója öt lapon szerepel: a központi Városháza (az Invalidus palota), a Vármegyeháza, a régi Országos Levéltár (az Országház utca 28., az egykori klarissza kolostor, majd a Belügyminisztérium irattára) udvara, a pesti Vigadó és a Várszínház (az első négy eredeti akvarelljei is megvannak a KÖH Tervtárában

83

). Három kép szignálatlan, de mind stílusuk, mind az említett ötödik lap Weichinger-szignója Weichinger szerzőségére utal: a miniszterelnökségi palota (Sándor-palota), a Magyar Nemzeti Múzeum és a budai régi Városháza (Szentháromság tér 2.). Weichingernek négy olyan vízfestménye is volt, amelyek sokszorosítására a negyedik sorozatban nem került sor. Az értük járó honoráriumot a MOB 1928 júniusában kívánta kifizetni.

84 Ez a négy akvarell azonosítható a KÖH Tervtárában: a Nemzeti Múzeum kerek csarnoka,

85 valamint a domonkosok várbeli tornya, az Alagút bejárata és a Lloyd-palota (ahogy láttuk, az utóbbi három épületről végül Dörre alkotásai alapján készültek el a képeslapok).

86 Nem le-