Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Lővei Pál: Táguló körök szűkülő határok között. A Műemlékek Országos Bizottsága budapesti képeslapsorozatai

Albertnek (1846-1915) a Szentháromság teret az átépítés előtti Nagyboldo­gasszony-templommal bemutató közismert festményét, 72 Josef Kuwassegnek (1799-1859) a Nemzeti Színház legrégebbi épületét ábrázoló képét, 73 valamint egy 1780-ból való, a Hatvani-kaput megörökítő olajfestményt. 74 A negyedik sorozat részére készített négy vízfestmény ára fejében még 1925 novemberében kérte a Bizottság 2.400.000 korona engedélyezését, az összeget Weichinger Károlynak a következő év elején utalványozták, 75 amikor erről a négy képről a háromszínnyomású klisék előállítása is megtörtént (alig­hanem ez az a négy lap, amelynek hátoldalán szerepel a sorozat száma is). 76 1927 márciusában újabb négy vízfestményért fizettek 320 pengőt (névmeg­jelölés nélkül), majd májusban Dörre Tivadar kapott ugyanekkora összeget négy képért. 77 Az ezek alapján készített nyolc képeslap kliséit március végén rendelték meg Weinwurm Antaltól (ez lehet az a nyolc lap, amelynek hátulján nem szerepel a sorozat száma); 78 ezeken a lapokon nem, de az ötödik sorozat darabjain a képmező egyik sarkában - alig láthatóan - meg is jelenik az „Ifj. Weinwurm és Társa /VI. Ó utca 6." jelzés. A hátoldal feliratainak angol és francia nyelvre fordítását a külügyminisztériumtól kérte májusban a MOB. 79 A lapok bizományba vételét június 27-én vállalta el a Divald grafikai műintézet. 80 Ez a 12 képeslap közintézményeket ábrázol. Négy képet Dörre Tivadar festett, kettőn 1926-os, a másik kettőn 1927-es szignóval: a domonkosok tornya a várban, a régi Szent János Kórház (a Széna téren, azóta lebontották), a pesti Lloyd-pa­lota 81 (II. világháborús sérülései miatt azóta lebontották) és az Alagút Lánchíd felőli bejárata (ezek eredeti akvarelljei is megvannak a KÖH Tervtárában 82 ). Weichinger évszám nélküli szignója öt lapon szerepel: a központi Városháza (az Invalidus palota), a Vármegyeháza, a régi Országos Levéltár (az Országház utca 28., az egykori klarissza kolostor, majd a Belügyminisztérium irattára) udvara, a pesti Vigadó és a Várszínház (az első négy eredeti akvarelljei is megvannak a KÖH Tervtárában 83 ). Három kép szignálatlan, de mind stílusuk, mind az emlí­tett ötödik lap Weichinger-szignója Weichinger szerzőségére utal: a miniszter­elnökségi palota (Sándor-palota), a Magyar Nemzeti Múzeum és a budai régi Városháza (Szentháromság tér 2.). Weichingernek négy olyan vízfestménye is volt, amelyek sokszorosítására a negyedik sorozatban nem került sor. Az értük járó honoráriumot a MOB 1928 júniusában kívánta kifizetni. 84 Ez a négy akvarell azonosítható a KÖH Tervtá­rában: a Nemzeti Múzeum kerek csarnoka, 85 valamint a domonkosok várbeli tornya, az Alagút bejárata és a Lloyd-palota (ahogy láttuk, az utóbbi három épületről végül Dörre alkotásai alapján készültek el a képeslapok). 86 Nem le-

Next

/
Oldalképek
Tartalom