Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Lővei Pál: Táguló körök szűkülő határok között. A Műemlékek Országos Bizottsága budapesti képeslapsorozatai

gyedik sorozathoz használhatták fel. Az 1930-as években a modern építészet egyik nagyformátumú alakjaként megmutatkozó Weichinger 1922-ben került az Iparművészeti Iskolába, mint az építészeti akvarellfestést is oktató helyettes építész tanár (1927-től már a középítéstan és az építési alaktan rendes tanára) - talán az első két képeslapsorozatot készítő hallgatók oktatásában is része volt.

60 1925 elején az első sorozat megmaradt lapjaihoz készítendő borítékok előállítására kért pénzt a MOB;

61 a gyűjtők körében fel-feltűnő képeslapok egy része ma is ezekben „A régi Budapest / Alt— Budapest / L'ancien Budapest / The old Budapest" című, az egyik képeslapon is szereplő, hengeres zárt erkélyű Fő utcai sarokház tollrajzát ábrázoló tokokban található, amelyen feltüntették a sorozat számát és kiadóként a MOB-ot is (a későbbi sorozatok borítékjainak készítéséről a MOB iratai nem szólnak, alighanem részét képezték a teljes nyomdai megrendelésnek). Hasonló ábrájú borítóval összekapcsolt füzetekben is kaphatók voltak a levelezőlapok.

62 Hornyánszkyék 1925. március 20-án nyújtották be árajánlatukat a képeslapok harmadik sorozatának előállítására.

63 A kliséknek a Weszely Lipót Rt. általi szállítására azonban csak a következő év elején került sor,

64 Hornyánszky újabb árajánlata a nyomtatásra 1926. február 27-én kelt,

65 és Divaldék csak júniusban adtak elismervényt a képeslapok átvételéről,

66 ekkor kelt Hornyánszky számlája is.

67 A harmadik sorozat festményeinek készítőiről az iratok nem szólnak, viszont ezen 12 képeslap közül 11 hátoldalán szerepel a művész neve - ezeket a lapokat ugyanis az elpusztult, kisebb részben gyökeresen átépített budapesti épületeknek szentelték, régebbi ábrázolások felhasználásával. Háry Gyula (1864-1946) festőművész az 1880-as években lebontott pesti ferences kolostort, a királyi palota újjáépítés előtti állapotát, az 1912-ben lebontott Nemzeti Színházat

68 és a piaristák 1913-ban eltüntetett pesti rendházát festette meg; képei felhasználásához a MOB nem kért előzetes engedélyt, így dr. Szterényi Gyula ügyvéd 1927 elején ügyfele nevében 16 millió koronás kártérítési igénynyel lépett fel, amely végül 480 pengővel nyert kiegyenlítést.

69 Az 1887-ben lebontott pesti Fehérvári-kaput

70 és az ugyanebben az évben elpusztított Grassalkovich-palotát

71 a MOB forrásaiban már a gyerekjáték akció során is szereplő Dörre Tivadar (1858-1932) festő és illusztrátor örökítette meg, az Athenaeum 1897-ben megsemmisített egykori palotáját, az 1900-ban lebontott régi pesti városházát és az 1901-ben megsemmisült budai fegyvertárat pedig Cserna Károly (1867-1944) festő és illusztrátor. Reprodukálták Schickedanz