Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Lővei Pál: Táguló körök szűkülő határok között. A Műemlékek Országos Bizottsága budapesti képeslapsorozatai

1921. február 8-án kelt Kertész és Lechner közös előterjesztése a MOB munkaprogramja és az 1921/1922. évi állami költségvetés indoklása tárgyában.

21 Eszerint a „Műemlékek Országos Bizottságának feladata volna megszervezni a városi látképes levelezőlapok felvételének és sokszorosításának ügyét is. Kétségbeejtő állapotok vannak ezen a téren még műemlékekben gazdag városainkban is. A történelmi érzék teljes hiánya ötlik szemünkbe lépten-nyomon, mikor szép városainkban képeskártyákat akarunk vásárolni." Felvetették, hogy a műemlékeket népszerűsítő előadásokat is programba kell venni. Kertész K. Róbert a műemlékügy átalakítása jegyében egy Országos Műemlék és Otthonvédelmi Szövetség megszervezésére tett javaslatot.

22 Mivel a miniszter ennek ellenére a MOB korábbi rendszerét kívánta visszaállítani, 1921. május 31-én, majd június 18-án Lechner Jenővel együtt kérte a felmentését.

23 A MOB 1919 utáni első, ismét Forster Gyula vezette ülésén, 1921. június 27-én szerepelt Kertész K. Róbert jelentése,

24 amely az előadások mellett kitért a képeslapokra is: „tárgyaltunk megfelelő szakférfiak kai egy képeslevelezőlap akció megszervezése tárgyában is, mert még műemlékekben és régi város képekben gazdag városainkban is e téren megdöbbentően kulturálatlan a helyzet." Forster Gyula 1921. december 27-én végleg lemondott a MOB elnöki tisztéről. A miniszter 1922. március 10-én kelt, a lemondást elfogadó válaszában azt kérte, hogy az általa helyettes elnöknek kinevezett Kertész K. Róbertnek adja át a vezetést.

25 Kertész emellett minisztériumi beosztását is megtartotta; elnökhelyettesi tisztségét 1933-ig töltötte be (elnöke a MOB-nak csak 1934-ben lett ismét, Gerevich Tibor személyében), ezen időszakban Lechner Jenő a Bizottság tagja maradt.

26 A személyi változások eredményeképp az előadássorozat

27 és a képeslapok

28 ügyét a MOB programjába iktatta (egy műemlékek képeivel díszített gyermekjáték-akcióval együtt

29

). 1923 és 1928 között öt képeslapsorozatot adtak ki; valamennyit budapesti témáknak szentelték.

30 Az 1923 elején lebonyolított első előadássorozatot követően az év vége felé megkezdett második sorozatra a főváros egyesítésének ötvenedik évfordulójához kapcsolódóan került sor,

31 ahogy arról dr. Sipöcz Jenő polgármestert („4. főpolgármestert") 1923. november 10-én tájékoztatták: „A Műemlékek Országos Bizottsága, mely híven programjához nemcsak műemlékeink fenntartását és szakszerű helyreállítását, valamint azok tudományos feldolgozását tartja feladatának, hanem népszerű előadások útján a műemlékügy iránti érdeklődést a közönség széles rétegeiben is fel akarja kelteni, - szintén kiveszi részét a székesfőváros egyesítésének ötven éves jubileumából. Bizottságunk nem