Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Lővei Pál: Táguló körök szűkülő határok között. A Műemlékek Országos Bizottsága budapesti képeslapsorozatai

Táguló körök szűkülő határok között. A Műemlékek Országos Bizottsága budapesti képeslapsorozatai Lővei Pál A Műemlékek Országos Bizottsága (MOB) budapesti képeslapjai közismertek a gyűjtők körében, az utóbbi időben többször feltűntek képeslapaukciókon is. A lapokról azonban hiányzik a kiadás évszáma, és az aukciós katalógusokban csak becsült évszám - 1920 körül - áll a tételek mellett. A képeslapok kiadásának folyamata azonban a MOB iratai alapján viszonylag pontosan rekonstruálható, és a magyar műemlékvédelem történetének egyik legkevésbé feltárt évtizedébe nyújt bepillantást.

1 A MOB korábbi tevékenységének ismeretében már a budapesti témaválasztás sem magától értetődő. A 19. század második felében és a 20. század elején a főváros csak kevés igazán jelentős műemléki munka helyszíne volt: 1874-től folyt Schulek Frigyes tervei szerint a budavári Nagyboldogasszony-templom (Mátyás-templom) helyreállítása és környezetének rendezése (a középkori domonkos templom szentélyének feltárása és a Halászbástya neoromán stílusú teljes átépítése), valamint állami támogatással történt a pesti belvárosi plébániatemplom helyreállítása is.

2 Emellett leginkább csak Aquincum egyes római emlékei kerültek időnként a MOB szakembereinek látókörébe.

3 A változás első jelei az I. világháború időszakában mutatkoztak. Ebben az időben - takarékossági okokból - a nagyobb helyreállításokat (Brassó, Fekete templom; Selmecbánya, Óvár; Gyulafehérvár, székesegyház; Vajdahunyad, vár) szüneteltetni kellett, viszont az elkészült kisebb helyreállítások között szerepelt a budai Gül Baba türbe is.

4 1917-ben a következő ötéves ciklusra a miniszter a MOB tagjává nevezte ki Lechner Jenő építészt, műegyetemi magántanárt,

5 akinek ugyancsak 1917-es keltezésű, Budapest épületeire vonatkozó kéziratos anyaggyűjtését ma is a műemléki gyűjtemény őrzi.

6 Aligha véletlenül éppen Lechner Jenő javasolta 1919-ben, hogy az 1916-ban meghalt Petrik Albert műemléki témájú fényképfelvételeit - köztük számos budapesti képet - az Iparművészeti Társulat adja át a MOB-nak.

7 A fenntartandó műemlékek hivatalos jegyzékének elkészítését a MOB 1916ban tűzte napirendre, a véglegesítésre váró változat sokszorosított példányait