Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Váliné Pogány Jolán: A kódexmásoló szerzetesek alázatos buzgalmával”. Tipity János felmérései az KÖH Tervtárában

„A kódexmásoló szerzetesek alázatos buzgalmával". Tipity János felmérései a KÖH Tervtárában Váliné Pogány Jolán Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Tervtárát 1993-ban egy szerény, csendes, idős ember kereste fel. Felmérési rajzait jött megmutatni és lehetőség szerint eladni. Egy küzdelmes élet lenyomatát arcán viselő ember, Tipity János szegedi műszaki rajzoló volt. Tipity János 1917. április 17-én született Mórahalmon. Az első elemit itt végezte, majd Szőregen tanult további öt évig. Iskoláit azonban nem fejezhette be, egy ideig kisbojtárként, majd téglagyári segédmunkásként kereste kenyerét. Próbált kőműves tanoncként elhelyezkedni, majd egy szobrász mellé kerülni, de egyik sem sikerült. A katonaságnál műszaki rajzoló és írnok lett, ekkor bejárta Bácskát, Erdélyt, Ukrajnát. Leszerelése után, 1942-től, a MÁV-nál volt pályamunkás, majd ismét műszaki rajzoló lett. 1944-től 1947-ig szovjet hadifogságban volt, hazajövetele után 32 évesen fejezte be az általános iskolát. 1949-ben műszaki rajzolóként helyezkedett el a Szegedi Tervező Irodánál, s onnan ment nyugdíjba 1977-ben. 1969-től kezdett el szenvedélyesen s minden megbízás vagy anyagi ellenszolgáltatás nélkül épületrészleteket rajzolni. 1980-ban Szeged városa, Szeged vasművessége címmel adta ki Tipity János 295 rajzát. (A felmért emlékanyag műleírásait Tápay Antal szobrászművész készítette.)

1 A kötetről Pereházy Károly - a magyarországi vasművesség legavatottabb kutatója - közölt hosszabb írást. Mint írta: „A kódexmásoló szerzetesek alázatos buzgalmával mérte fel és tanáros pedantériával rajzolta meg Tipity János a megmaradt vasmüves emlékeket [...] A kiadvány legnagyobb értéke az a számbavétel, mellyel az elfeledéstől óvják meg műkovács-emlékeinket". (Ha kifogásolnivalója akadt az mind a műleírások pontatlanságaira vonatkozott.)

2 Olyan kiváló - mára már elfeledett - szegedi mesterek munkássága került ismét napvilágra, mint Fekete Pál - a nevezetes Reök-palota műlakatos munkáinak készítője -, vagy Benkóczy Pál, Kiss János, Póka István. Kisebb cikket s szép rajzokat publikált Szécsény kovácsoltvas emlékeiről is.

3 Hazánk történeti emlékeinek megóvásában végzett kiemelkedő munkájáért 1987-ben megkapta az építésügyi és városfejlesztési miniszter, illetve a Magyar Televízió elnökének