Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Csejdy Júlia: Eleve kudarcra ítélve? Emlékmű és műemlék – modern plasztika történeti városrészben

Amikor egy műemléknek, régészeti lelőhelynek nem csak auráját, környezetét érinti egy szobor, hanem fizikai értelemben szükségeltetik beavatkozás a védett objektumon, akkor az örökségvédelem szakembereinek minden esetben fontos elméleti szempontok - nevezetesen a hitelesség/eredetiség - mérlegelésével kell(ene) meghozni a döntést. A hitelesség fogalmának értelmezése az örökségvédelemről szóló diskurzus egyik központi kérdésévé vált az elmúlt évtizedben.

9 A hitelesség kérdéséről tartott viták

10 és deklarációk, pl. az 1994-es „Narai dokumentum a hitelességről"

11 megmutatja, hogy olyan, a különböző kultúrákban - sőt esetenként azonos kultúrán belül is - eltérően meghatározott, bizonytalan tartalmú terminológiáról van szó, amely valójában nem lehet objektív értékmérője egy műemléknek. Marosi Ernő megfogalmazásában: „Hitelességről [...] a műemlékekkel kapcsolatban csake korhoz kötöttség keretei között lehet szó. A hitelesség vélekedés; nem az emlék tárgyi sajátossága, hanem a befogadó elképzelése. Olyan ítélet, amelynek mércéjét a korokról és a nekik megfelelő stílussajátosságokról alkotott elképzelések alkotják."

12 Ezért véleménye szerint a hitelesség valódi alternatívája az eredetiség, az emléknek materiális mivoltában való minél teljesebb fenntartása és megőrzése. Az egyedül követhető útnak az emlékek fizikai tekintetben azonos állapotban való biztosítása, illetve megőrzése tekinthető, ami az örökség kezelésének abból a kötelezettségéből adódik, hogy utódainknak elsősorban nem értelmezésünk, hanem a ránk hárult hagyaték továbbörökítésével tartozunk.

13 Csak röviden térnék ki a hitelesség - eredetiség ellentétpár használatából eredő ellentmondásra.

14 Jelen cikk arra sem nyújt lehetőséget, hogy ezen elméletileg világos és szigorú konstrukció gyakorlati alkalmazhatóságának buktatóit elemezzem, nézzük meg inkább, hogy az aktuális állapot megőrzése és az „állagbiztosítás" követelménye miként teljesült egy műemléképület tűzfalára tervezett majd egy másikon megvalósult emlékmű esetében. Melocco Miklós Mátyás király emlékműve A székesfehérvári Mátyás király emlékmű-pályázat Kovács Péter művészettörténésznek, a városi tanács által is támogatott kezdeményezése alapján került kiírásra 1988-ban.

15 Kovács Péter koncepciójában kihangsúlyozta, hogy az emlékmű olyan helyet érdemel, amely megfelel a reprezentatív igényeknek, hiszen Mátyás több szállal kötődik a városhoz, ahol megkoronázták és eltemették. Mivel szerinte az új városrészek esztétikailag és építészetileg még kialaku-