Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Borossay Katalin: A kecskeméti városi mozgószínház és Mende Valér

4. kép. Ifj. Ecker József alaprajzi terve, a városi főmérnök bejegyzéseivel, 1913 főhomlokzat felőli végébe tervezzen még egy-egy férfi és női illemhelyet e váróterem nézői számára, innen nyíló bejárattal; hozza egy szintbe a nézőtér alsó szakaszát és a Rákóczi úti folyosót a járdaszinttel; valamint a szintkülönbségek kiegyenlítése és szépészeti okok miatt felveti az épület megmagasításának (1 m-rel) gondolatát, a többletköltségek bizonyos mértékű átvállalásával. A főmérnök következő jelentése (1913. július 29.) szerint a kívánt módosításokat a tervező átvezette a tervre. (3-4. kép) A jelentés egyedül a tetőgerince helyezett szellőzőket nem tartja megfelelőeknek, helyettük az utcáról nem láthatóak alkalmazását rendeli el. Megjegyzi, hogy Ecker a színpad alá még egy felügyelői (szuterén)lakást is tervezett. Az ugyanaznapi tanácsülés! jegyzőkönyv erre is megadja az engedélyt, egyszersmind viszont kilátásba helyezi a megváltozott feltételek (a jóval nagyobb nézőszámtól várható jóval nagyobb bevétel) miatt az engedély újbóli megpályáztatását, vagyis annak felmérését, hogy van-e olyan vállalkozó, aki Fenyőnél kedvezőbb feltételekkel építené fel és üzemeltetné a mozit. Az építkezés végül is Fenyő és Ecker égisze alatt zajlott le, s a mozit 1913. november 7-én meg is nyitották. Megnyitáskori állapotát egy 1910-es években készült képeslap dokumentálja. (5. kép) Az építkezés közben még volt egy