Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Győr Attila: Az Óbudai Gázgyár tisztviselőtelepének építéstörténete

által kijavított vágányzati terv egy példánya. A következményeket figyelembe véve érdekes, hogy az aláírás és a nyilvántartási szám közé vörös ceruzával az „Érvénytelen" szót írták. 13 Gázmúzeum dokumentációs tára: a meglévő tervek elnevezései: Haupt- und Residenzstadt Budapest. Neubau der Gasanstalt. Zeichnung aus Mappe Nr. 31 Beamtenwohnhäuser.: (5), (8), (9., 10.), (11.). A tervek épületenként két tervlapból állhattak, a páratlan szám az alaprajzot, páros szám a homlokzati rajzot jelölte, a metszetek pedig a fennmaradó üres laprészeken nyertek elhelyezést. Négy épületről maradtak fenn tervek: egy épületről teljes, három épületről hiányos tervanyag. A német feliratú tervek szignót nem tartalmaznak, viszont datáltak: „Zürich-Schlieren, Januar 1910.", vagy „Zürich-Schlieren, Februar 1910." jelzetűek. 14 1910 folyamán újból a javítatlan helyszínrajz-változat került kiadásra: Weiss Albert: Budapest székesfőváros községi gázgyárának tervezete.

[Weiss Albert, a zürichi gázgyár igazgatójának az 1910. április 26-iki egyetemes szakülésen tartott előadásának kivonata.] = Magyar Mérnökés Építész-Egylet Heti Értesítője, 29.1910. 308-310. mellékleteként. 15 Közli: Kaiser Anna: Az Óbudai Gázgyár munkáslakótelepe. Építészettörténeti tanulmány. [Kézirat] Budapest, 2002. 28. Mellékletek. 1. pont közlése szerint, mint Heltai melléklete. A helyszínrajzot nem sikerült megtalálnom. A Gázmúzeumban őrzött Heltai-féle melléklet a javítatlan helyszínrajz, így elképzelhető, hogy Heltai műve az évfolyamán többször is megjelent, utóbb már a javított helyszínrajzzal, de a mellékletek összecserélődéséről is szó lehet. Vö. 13. jegyzet. 16 A munkáslakótelep történetét Id. Kaiser (15. jegyzetben i. m.) Ezúton köszönöm dr. Kaiser Annának szíves szóbeli közléseit és hogy lehetővé tette kézirata használatát. 17 Jégverem valóban épült. A Gázmúzeum Dokumentációs Tárában található a gyárvezető által az igazgatóságnak írott, 1914. február 6-án kelt levél, amely alapján méreteiről is fogalmat alkothatunk: „a jégverem feltöltéséhez 100 fuvarnyi jégre lenne szükség." 18 Heltai (6. jegyzetben i. m.) 14.; Építő Ipar - Építő Művészet, 34.1910. 202.; Weiss (14. jegyzetben i. m.) 308-310. apró pontosítás található: „A gyár és a lakóházak közt van a kertészet és a növényház." 19 A kertek elemzésében dr. Fatsar Kristóf kerttörténész nyújtott segítséget, köszönet érte. 20 9, 10. tervlap, vö. 13. jegyzet. 21 11. tervlap, vö. 13. jegyzet. 22 8. tervlap, vö. 13. jegyzet. 23 5. tervlap, vö. 13.jegyzet. 24 Heltai(6. jegyzetben i. m.) 65-66. 25 Heltai(6. jegyzetben i. m.) 25. 26 Weiss (14. jegyzetben i. m.) 308-310. 27 Kájlinger Mihály: Felterjesztés a kereskedelemügyi miniszter úrhoz hazai gyárainképítkezéseinél hazai tervezők alkalmazása ügyében. = Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítője, 29.1910.310-311. 28 Weiss helyzete hamarosan tovább romlott. Heltai 1911. január 19-én 530. számú előterjesztésében jelezte, hogy egyet nem értés és távolság miatt nem tud együtt dolgozni Weiss mérnökkel. Még 1911-ben műszaki tanácsossá minősítik vissza, majd 1912. január 1-től jogviszonyát is megszüntetik, kifizetve számára 175 ezer korona bért. - Dr. Gulyásné Gömöri Anikó szíves szóbeli közlései. 29 Heltai (6. jegyzetben i. m.) 31-33. 30 Heltai (6. jegyzetben i. m.) 75. A pontos szöveg: „Lakóházak a tisztviselők, altisztek és munkások számára: 855.000. korona". A szóhasználat ellenére sem valószínű azonban, hogy a munkáslakótelep építésének becsült költségét is tartalmazta volna ez a nem túl nagy összeg. Vö. Heltai uo, 25, mely külön szól a későbbi munkáslakótelepről. 31 Heltai Ferenc dr. vezérigazgató jelentése Budapest székesfőváros tekintetes Tanácsának a gázművek 1911. évi számadásáról. Budapest, 1912.23.: közli a tervbeszerzések költségét, illetve Heltai Ferenc dr. vezérigazgató jelentése Budapest székesfőváros tekintetes Tanácsának a gázművek