Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Győr Attila: Az Óbudai Gázgyár tisztviselőtelepének építéstörténete

2. kép. Az Óbudai Gázgyár tisztviselőtelepének alaprajza. Reichl Kálmán terve, 1912 Weiss tisztviselőtelepi terveit 1910 tavaszán tehát végleg elvetették.

28 Az építkezés mielőbbi megkezdése mégis sürgető igényként jelentkezett, hiszen a gázgyár működésének tervezett megkezdésekor, 1913 késő tavaszán a tisztviselők lakóházainak is állniuk kellett. Heltai részletes építési programot dolgozott ki Előterjesztéséhez, amelyben a magasépítmények között tárgyalja a tisztviselőtelep jövőjét. Az építési program szerint 1910-ben a partbiztosító munkálatok után, még a tél beállta előtt meg kell kezdeni ezen épületek alapozását. 1911-ben meg kell építeni „az összes magasépítményeket", 1912-ben „el kell készülnie az üzemvezetőség elhelyezésére szolgáló épületeknek, a kísérleti gázgyárnak, valamint a lakóházaknak". 1913-ban „be kell fejezni az összes gyári, irodaépületek és lakóházak teljes belső kiépítését április hó végéig. Ha ez megtörténik, elfoglalhatok az összes szolgálati lakások".

29 Heltai a tisztviselői lakóházak építésére 855 ezer koronát irányzott elő.

30 Dr. Heltai Ferenc, a gázművek vezérigazgatója, majd 1913-ban bekövetkezett lemondása és halála után a helyettesítésére kijelölt dr. Ripka Ferenc központi igazgató évente részletes jelentést tett a székesfőváros tanácsának a gázművek számadásáról, melyet a lakosság számára is hozzáférhetővé tettek. Emellett Ripka az építkezés utolsó szakaszáról félévente külön beszámolókat is készített, melyeket a számadásokhoz hasonlóan nyilvánosságra hoztak. A mindenre kiterjedő ismertetésekből kiderül, hogy 1911-ben a tisztviselői lakóházak építése nem indult meg. Az év folyamán azonban az előtanulmányok, tervbeszerzés, szakértői bizottságok költsége közel 439 ezer koronára rúgott.

31 A hatalmas összeg jelentős részét tehette ki a tisztviselőtelep terveztetésének