Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Győr Attila: Az Óbudai Gázgyár tisztviselőtelepének építéstörténete

Az Óbudai Gázgyár tisztviselőtelepének építéstörténete Győr Attila A Budapestről Leányfalu felé vezető főúton autózók számára Aquincum ókori romjai mögött az Óbudai Gázgyár képe tűnik fel: az egykori kátránytornyok és víztorony megkapó együttese mesebeli várkastélyt idéz. Az aquincumi rommező és a gázgyár között fekvő, hasonlóan megejtő szépségű gázgyári munkáslakótelep évtizedek óta műemlék, s hamarosan maga a gyár is műemléki védelem alá kerül. Az Óbudai Gázgyártól délre, a Duna partján, ma már látszólag különálló területen, kilenc eldugott ház alkotta lakótelep emelkedik: az Óbudai Gázgyár tisztviselőtelepe, Reichl Kálmán építész műve.

1 A tisztviselőtelep a kiemelkedő építészeti értéket jelentő gázgyárral, annak munkáslakótelepével egyidős, azzal megegyező színvonalú alkotás, az egykori építészeti együttes kiszakíthatatlan eleme s hasonlóan azokhoz érdemes a megőrzésre. Jelen tanulmány e kevéssé ismert tisztviselőtelep építéstörténetének bemutatására vállalkozik.

2 A kőszén alapú gázgyártás fővárosi kezdetei a 19. század közepére nyúlnak vissza: Pest város tanácsa 1855-ben kötött szerződést az Általános Osztrák Légszesztársulattal, melynek értelmében az osztrák cég 25 évre szóló monopóliumot kapott a pesti gázszolgáltatásra. 1856-ban felépült a Lóvásár tér (a mai Köztársaság tér) keleti oldalán a Józsefvárosi Gázgyár első egysége, s 1856. december 23-án világítani kezdtek az első gázlámpák a pesti utcákon. A Légszesztársulat hamarosan hasonló tartalmú megegyezést kötött előbb Buda, később Óbuda városával. Az egyes szerződések lejártakor az időközben egyesített főváros tanácsa és a gázszolgáltató között egységes megállapodás született, mely szerint 1881-től 14 évvel, majd 1895-től újabb 15 évvel meghoszszabbítottáka korábbi monopóliumot, némileg megváltoztatott feltételekkel.

3 Az 1856-ot követő fél évszázad során a Józsefváros után máshol is gázgyárat emeltek: 1864 után a budai Ország út (a mai Margit körút) és a Kisrókus utca sarkán, 1872-ben Újpesten, 1884 után pedig a Ferencvárosban épült új gázgyár, utóbbi helyen két légszeszgyár és egy vízgázgyár.

4 A Bárczy István nevével fémjelzett, 1906-tól kezdődő új várospolitika két központi célkitűzése volt: a közművek gazdaságos működtetésének biztosítása, illetve a lassan világvárossá váló Budapest növekvő lakosságának megfelelő