Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Rozmann Viktor: Egy bérház a Bálvány utcában. Adalékok az Október 6. utca 22. történetéhez

sokkal lassúbb. Ha összehasonlítjuk az 1934-es és az 1943-as kimutatásokat, azt látjuk, hogy míg a harmadik emelet 10 lakásából ötben maradt ugyanaz a bérlő, az első három szint 18 lakása közül csupán kettőben - ebből is az egyik iroda. A második emelet két állandó lakója is egy-egy lakással odébb költözik: Schwimmer Olga a 3. számúból a 4-be, Reichstein József az 5. számú lakásból a 6-ba. Lichtschein Samu (és felesége) a második emeleti lakását első emeletire cseréli. Az alacsonyabb szintek udvari traktusain alacsonyabb komfortfokozatú lakások voltak, alacsonyabb lakbérrel. Az első emelet utcai traktusában 20002600 pengő közt volt az éves lakbér, ugyanezen a szinten, az udvari oldalon évi 240 pengőért is lehetett lakni (1934-ben). A szűkös, sötét lakásokat bérlőik minden bizonnyal átmenetinek tekintették, és amint anyagi helyzetük engedte, továbbköltöztek. Az első emelet két állandó bérlőjének (dr. Horn Ferenc ügyvéd és a Gombművek Rt.) lakása az utcai traktusban volt, ezért felelhetett meg hosszú évekre. Az üzlethelyiségek bérlőinek tekintetében nem nagy a változás a vizsgált évtizedben. Az 1934-es bérlők közül a következő évben néhányan kicserélődnek, és maradnak az utolsó listáig: az ingatlaniroda helyett textilkereskedő foglalja el az I. számot, a trafik helyére textilkereskedelmi vállalat költözik a II. sz. alá, a kistőzsdés előtt üzlet volt a III. sz. alatt. A Mechanikai Kft. udvari bérleményét esőköpeny üzem foglalja el, 1935-től mindvégig megmarad az asztalosműhely, csak az asztalos személye változik és állandó bérlő a hentes is. Jegyzetek 1 A bérház szakmai szempontú feldolgozása korábban kezdődött. Az épület építészettörténeti falkutatását a FIMÜV Műemléki Osztálya részéről Bibó István végezte 1967-ben. A tudományos dokumentációra és helyreállítási javaslatra azért volt szükség, mert 1963-ban a Fővárosi Tanács az épület műemlékjegyzékből való törlését és - a szomszédos, Arany János utca 15. sz. házzal együtt - lebontását kérte, amit az ÉVM nem hagyott jóvá. A Bibó-féle dokumentációt a Hild-Ybl Alapítvány részéről Farbaky Péter bővítette ki 1996-ban. Jelen cikk 2003-ban írt szakdolgozatom egy fejezetének rövidített, szerkesztett változata. Konzulensem Ritoók Pál volt. 2 Hanák Péter: Bérház a körúton. In: Polgári lakáskultúra a századfordulón. Összeáll, és bev. Hanák Péter. Szerk. Visi Lakatos Mária. Budapest, 1992. 97. 3 A fővárosi telekátírási jegyzőkönyvekben (Budapest Főváros Levéltára, IV. 1215/d: pesti oldal, 1019/d: budai oldal) megtaláljuk Ürményi más telekvásárlásait is. A pesti oldalon 1768 és 1830 közötti időben a következő telkeket szerezte meg: 1.) 1791. december 18. Liciten a várostól vásárolja a 341 négyszögöles No 16. telket 3807 forint 50 krajcárért. 2.) 1791. december 19. Liciten a Lipótvárosban a No 125. és No 126. telkeket vásárolja meg a várostól. Az előző 362 négyszögöl és 1452 forint, a második 377 négyszögöl és 560 forintjába került Ürményi Józsefnek. 3.) 1795-ben megveszi Peter Hörgetől a 362 négyszögöles lipótvárosi No. 124 telket,