Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Nagy Veronika: Hic vivunt vita functi multique loquuntur. Történeti falképek Zalaapátiban, a bencés rendház könyvtártermében

rajzainak felhasználásával a 19. század elején, a terem kettéosztásakor készült. Elképzelhető, hogy a falképek elkészítésében a 32-es gyalogezreddel 1809-ben itt állomásozó, festészeti, szépirodalmi tehetségét próbálgató Kisfaludy Károly személyesen is részt vett. A török ellenes harcok megörökítése egyfelől hiteles múltidézés volt, hiszen a Szent István által alapított zalavári apátság ellen tudott állni a török ostromnak. Másfelől aktuálissá tette az értő szemlélő előtt az idegennel hadakozó magyarok szenvedéseit bemutató falképeket az állandóan sérelmezett tény, hogy a nagy múltú apátság göttweigi fennhatóság, és ezzel együtt idegen apát vezetése alatt állt. Jegyzetek 1 A második világháború után államosított épületben ma szociális otthon működik. Ld. Garas Klára: Magyarországi festészet a XVIII. században. Budapest, 1955. 204.; Németh József: Zala megye műemlékei. Zalaegerszeg, 197Z 92. 2 A zalavári, majd a Zalaapátiban újraalapított bencés apátság történetének legteljesebb őszszefoglalása Füssy Tamás: A za la vári apátság története. A legrégibb időktől fogva napjainkig. Budapest, 1902. 3 Paradisum plantavit. Bencés monostorok a középkori Magyarországon. Kiállítási katalógus. Szerk. Takács Imre. Pannonhalma, 2001. 524-525. 4 Zalaapáti egykori plébániatemplomáról 1768-ban a következőket olvashatjuk: „A régi boltozattal födött szentély hossza 3 öl, szélessége 2 öl, 3 láb, a deszkaboltozattal bíró többi részének hosszúsága 6 öl, 6 ujjnyi, szélessége 3 öl, 4 láb, 4 ujjnyi. A fal vastagsága 3 láb. A toronyban egy repedt harang van. [...] az Istenházának belseje nyirkos, békák kúsznak az oltárokon, sőta szentségtartó körül is. [...] A templomhajó szilárd gerendákkal van födve, de főleg az északi oldalon több nyílás maradt, kívül pedig a falon repedések vannak. A szentélyben az egykori meszelésnek alig van nyoma, a falak kövesek. A főoltár képén mintegy szitán, áthatnak a nap sugarai. A kórus, melyen a kántor működik, fából van, fagerenda kon nyugszik, s annyira rongált, hogy a padló deszkáinak legalább is a fele hiányzik." Az 1774. május 8-án leégett templomnak és 1753-1756 között újjáépített monostornak nézetei és leírása. Másolat Zalavármegye kiküldött bizottságának a helytartótanács utasítására 1768-ban készített jelentéséről. Zalaegerszeg, Zala Megyei Levéltár, XII. 2. A zalavári bencés apátság házi levéltára 17. doboz, 5. p. A Zalaapátiban újraalapított zalavári bencés apátság belső kialakításához ld. Garas (1. jegyzetben i. m.) 204., 249. 5 A másik két oltárkép Szent Benedek halálát és Szent Józsefet ábrázolta. Ld. a 4. jegyzetet. 6 Zalaegerszeg, Zala Megyei Levéltár, 17. doboz XII. 2. A zalavári bencés apátság házi levéltára, Vezérgondolatok a zalavári apátság történetéhez. 7 Zalaegerszeg, Zala Megyei Levéltár, XII. 2. A zalavári bencés apátság házi levéltára. Fasc. 17. Füssy Tamás naplójegyzetei, cédulái a készülő rendtörténeti munkához. 8 „A monostor három oldalra díszes, szilárd téglaanyagból van építve. A főfalak szélessége 5 láb. Az épület nyugati oldala 2 emeletes (a keleti oldalon a földszint első emeletnek véve), déli oldalának keleti része három, keleti oldala egészen három emeletes. [...] A keleti oldal északi része nincsen teljesen kiépítve, hogy a továbbépítéskor a többi résszel összekapcsolható lehessen. [...] A legalsóbb földszint egészen bolthajtásos, négy szobával, három kamarával, egy tágas konyhával. A templom talajával egyenlő magasságban lévő folyosóról bejárás van a sekrestyébe. Az emeletre két följáraton juthatni: a déli oldal közepén kényelmes lépcsők