Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)
Kovács Klára: Adalékok a balatonfüredi angolkert történetéhez
Jegyzetek 1 Ld. bővebben: Sörös Pongrác: A tihanyi apátság története, Budapest, 1911. 390-526, illetve a Savanyúvíz 18. századi történetéhez még: Cs. Dobrovits Dorottya: Adatok Balatonfüred 18. századi építészetéhez. = A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 14. Veszprém, 1979, 261-269. 2 Sörös (1. jegyzetben i. m.) 433.: Az édesvizű forrás elöntötte a mélyebben fekvő savanyúvizes forrást. Ezért a vármegye „Horváth Ádám mérnököt, ki nem más, mint a költő Pálóczi-Horváth Ádám, kérte meg, készítsen rá tervet, hogyan lehetne a jövőben [...] a forrás élvezetét gátló esetet megakadályozni. Horváth azt ajánlotta, hogy a zápor esetén a fürdő felé ömlő vizet útjában csatornával el kell fogni s a Balatonba vezetni." A terv nem valósult meg, viszont ennek köszönhetjük a Savanyúvíz egyik első hiteles ábrázolását. Ezt a hitelességet csak megerősíti, hogy Pálóczi-Horváth maga is füredi lakos volt, az egyik helyi ősbirtokos családba nősült be. A helyszínrajz a Magyar Országos Levéltárban találhatójelzete: MOL, S 12. Div. No. 1. Helytartótanácsi Térképtár. 3 Ld. Dávid Ferenc: Díszkertek Magyarországon a 18. század utolsó évtizedeiben (térkép és kommentár) In: Történeti kertek. Kertművészet és műemlékvédelem. Szerk. Galavics Géza. Budapest, 2000.206. 4 Zalaegerszeg, Zala Megyei Levéltár, Zala Vármegye Közgyűléseinek Protocolluma, a bejegyzés 1791. augusztus 17-én kelt. 5 Lipták Gábor: Balatonfüred fejlesztési terve a XVIII. században. = Magyar Építőművészet, 1963, 2.48. A tervet Liptákon kívül esetleg Zákonyi Ferenc is láthatta, de egyikük sem írta le teljes részletességgel. 6 A tervet Prágában, egy antikváriumban vásárolta egy magánszemély, aki később dr. Debrőczi Tibornak, a Szívkórház akkori főorvosának ajándékozta. Tudomásom szerint ez az egyetlen közlése, Zákonyi is később innen vette át. A terv nem került be egyik olyan levéltárba vagy közgyűjteménybe sem, ahol próbáltam a nyomára bukkanni. A hagyatékot a család széthordta, Debrőczi dr. özvegyének birtokába nem került. Félő, hogy hosszú időre, vagy talán örökre elveszett ez a jelentős mű. A terv felirata: „Situationsplan der im Jahre 1789 begonnenen Anlagebeim Sauerbrunn im Szalader Comitat nächst Führed am Platten See. Aufgenommen Ao 1789. von Fr. Mussil Op. Ing." 7 Ld. ZádorAnna: Az angolkert Magyarországon. In: Zádor Anna: Az építészet és múltja. Budapest, 1988.145-244. 8 Ezt a tervet Zákonyi Ferenc közli: Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, 1988. 144. Sajnos, nem írja, hogy hol találta, nincs jelzete sem feltüntetve, a képaláírás és a datálás viszont egyértelműen téves. (Szerinte a Kiserdő 1782 után készült rajza.) 9 Veszprém, Veszprém Megyei Levéltár, XII. 4. a. Capsa 16. No 22. 10 A sétatér fáival kapcsolatban kissé ellentmondásos dolgot találtam a forrásokban, illetve interpretációjukban. Az Esterházy-leveleskönyv egyik, 1782-es bejegyzésére (4. kötet, 104 r.- 105. v.) hivatkozva Cs. Dobrovits Dorottya (1. jegyzetben i. m. 262.) azt a következtetést vonta le, hogy a sétateret az Esterházyak fásíttatták be, a bakonyi Kúpról hozatott hársfákkal, („és amint az épület fekszik, annak Balaton felé eső alsó részin egy jó darabot bé kerítettem árkokkal, és egy két esztendős hársfákkal, mellyeket a Kupi erdőkrül oda vitettem, két Pápai kertésszel ültettetni kezdetem. Az Ingenieur kicsinálta az Sétálló Utzákot és a Fáknak ültető rendit is".) Egy később idézendő forrás is hársfákat emleget a sétatéren (ld. 15. számú jegyzetet). Ugyanakkor tudjuk Sörös Pongráctó\ (1. jegyzetben i. m. 390-394), hogy az apátságnak a Savanyúvíz, melynek része a kérdéses terület, 1755-ben került birtokába, s hogy éppen az elbirtoklás tisztázatlan volta miatt az Esterházyak és az apátság közötti viszony birtokper fenyegetésével terhelt, ellenséges volt. Ennek tudtában nehezen elképzelhető, hogy az apátság birtokán a „rossz szomszédi" viszonyban álló Esterházyak fásítottak volna. Az idézett bejegyzés olvasata tőlem: az Esterházy-kastélytól délre eső tóparti területről van szó, ez a
