Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Kovács Klára: Adalékok a balatonfüredi angolkert történetéhez

fákkal és tsemetékkel van beültetve; útjai mulattató tsavargásúak, hol hegyre mennek fel, hol völgyre szállanak alá, és jól töltöttek. Néhol vannak benne szérű nagyságú puszta helyek is, és az útak mellett nyugvó padok. Szép hely, de mivel jobbadán a' Vénus madarai ebben tartózkodnak, lesvén a' prédára: a' jobb ízlésűek és erköltsűek tsak a forrás mellett múlatnak, ezt a' világ fiainak 's leányainak hagyván." Erre mondhatjuk Kossuth szavaival: „Füred honunk leglátogatottabb gyógy-fürdővizei közé tartozik, a látogatott fürdők szokott erényeivel 's bűneivel". 16 A reformkortól kezdve már nemcsak térképek, hanem képi ábrázolások is ismertek, bár ezek főleg az épületekre vonatkozó információk miatt érdekesek. Az 1858-as kataszteri térkép nem sok új ismeretet nyújt. 17 Azt megtudhatjuk belőle, hogy az 1850-es évek közepére felépült az angolkert közepén a Nyári Színkör (Aréna), és északi határára egy Lövöldét építettek a nagyközönség szórakoztatására. A 19. század hatvanas éveiben új fénykorát élte Füred. Nagy­szabású építkezések, területrendezések korszaka ez. A fürdőtelep jellege meg­változott. A 18. századtól a 19. század közepéig egy zártabb, a vendéglátást gyakorlatilag két birtokos (a tihanyi apátság és az Esterházy-birtok) monopó­liumának tekinthetjük. Az apátság azonban részint a megnövekedett kereslet nyomására, részint saját érdekből (anyagi hasznán túl az is szerepet játszik, hogy további saját terjeszkedésre a megkezdett fejlesztéseken és korszerűsí­téseken túl már nem maradt ereje) a fürdőtelep nyugati részén elhelyezkedő földjeit parcellázta és eladta magánszemélyeknek, akik villákat építettek raj­tuk. A köztulajdonért érzett felelősségben már ezekkel az új birtokosokkal is osztoznia kellett. Az új tulajdonosok fel is vállalták ezt, tevékeny szerepet vállal­va, és beleszólást követelve a további fejlesztésbe. 18 Ennek a lakossági részvé­telnek intézményes kerete a Gyógyhelyi Bizottmány volt, amelynek felkérésére készült el az angolkert és környezetének általam ismert utolsó átfogó rendezési terve, melyet Peez Ármin készített 1870-ben. 19 (5. kép) A színezett, nagyméretű tervrajzból nem tudjuk pontosan mennyi valósult meg, hiszen bizonyos részek, pl. a kisméretű virágágyások 130 évvel később már nehezen felismerhetőek. Peez alkalmazkodott a meglévő adottságokhoz, pl. az északnyugati kerek liget­be „tánezhely-csarnokot" tervezett. Aprólékos részletességgel készült tervén szakember számára lehet, hogy az egyes fafajták is azonosíthatóak. Értékét a meglévő épületek pontos leképezése mellett az adja, hogy az 1860-1870-es évek fejlesztési koncepcióját is tükrözi. Az 1900-as évek elején kiadott füredi képeslapok között találunk olyanokat, melyek a Pecz-féle kertet idézik még meg: szökőkutak, lugasok, kőszegélyes, szabálytalan formájú ágyások, sza-

Next

/
Oldalképek
Tartalom