Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Kovács Klára: Adalékok a balatonfüredi angolkert történetéhez

4. kép. Csepely József mérnök helyszínrajza, 1840 Ez volt a koncepciója Csepely Józsefnek, Zala vármegye mérnökének is, akit a vármegye megbízott azzal, hogy az apátság és az Esterházy-uradalom között létrejött vitás és peres ügyben megoldást találjon.

14 (4. kép) A színezett kéziratos térkép 1840 „télutó" havában készült el és szignált. Célja a pontos tájékoztatás. Különösen nagy az értéke, hiszen Pálóczi 1785-ös helyszínrajza óta ez az első kétségtelenül hiteles, és magyarázatokkal is ellátott ábrázolás. Csepely Sétakertnek nevezte a kert északi felét, Angolkertnek az országúttal elválasztott déli részt. Alaprajzában még mindig feltűnő egyezést mutat a több, mint félszáz évvel korábbi tervekkel, és ez megerősíti azt, hogy az 1789es programtervnek a kertre, annak természeti kialakítására (úgymint sétautak, tisztások, pihenőligetek) vonatkozó része részben megvalósult. Jellegzetes, pl. a kert északnyugati részére eső kerek alaprajzú tisztás, amely szinte változatlan. Más objektumok azonban nem készültek el (vagy esetleg eltűntek a hatvan év alatt, bár ezt kevésbé tartom valószínűnek). A terven nincsenek pavilonok vagy más kerti építmények sem, ha lettek volna, Csepely biztosan lerajzolja és nevesíti azokat. A terület vízszintes átvágása és ily módon a két országút összekötése szerencsére csak terv maradt. Az a félkörös lezáródású tér, amely a 19. század elején még rendezetté tette a kút mögötti térséget, eltűnt, beleolvadt a Sétatérbe (a mai Gyógytér). A század harmincas éveiben tett egy Balaton-