Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Kovács Klára: Adalékok a balatonfüredi angolkert történetéhez

Adalékok a balatonfüredi angolkert történetéhez Kovács Klára A 18-19. században a fürdő a gyógyítás mellett a kikapcsolódás és szórakozás céljainak is meg kellett feleljen. Mindhárom igényre a 19. század építőművészete ad majd választ, amikor kialakulnak bizonyos, a speciális igényeknek megfelelő épülettípusok. Korán jelentkezik azonban az igény az elmélyült, romantikus nyugalomra. Ennek a helyszíne lesz a kurpark, a sétatér, illetve sétány, és az angolkert. A mai Balatonfüred tóparti részének őse, a Savanyúvíz néven emlegetett fürdőtelep, a 18. század közepén került a tihanyi apátság birtokába.

1 A század nyolcvanas éveire már a kezdetleges fürdőház, a beszállóházak ősei, illetve a befoglalt gyógyforrások megvoltak. A Pálóczi-Horváth Ádám

2 által 1785-ben készített helyszínrajz még nem mutatja, hogy a fürdő területétől északra eső rész parkosított lett volna. Ugyancsak nem megművelt területként jelenik meg az I. katonai felmérésen (1782-1785), halványsárga színezéssel.

3 A következő évtized végére viszont a különböző forrásokban már tényként bukkan fel az angolkert létezése. Ekkor már nem az apátság birtokolja a fürdőt, mert 1786-ban sor került a bencés rend feloszlatására, s a fürdőhely kezelése a Vallásalaphoz került. Ezután új lendületet vett a fejlesztés, tudományos vizsgálatokkal igazoltatták a gyógyhatást, felállították a fürdőorvosi, sebészi, gyógyszerészi, valamint rendőrbiztosi állásokat. Nemcsak az építkezéseket, hanem a tágabb környezet rendezését is célként tűzték ki. „Aminemő Angliai Kert a Füredi Savanyu Víznél az ide egybe gyűlni szokott közönségnek, kivált Nemesebb Részei Nagyobb alkamatossága és mulatsága kedvéért építtetni kezdődött, de a munkásoknak fogyatkozása miatt félbe hagyatott."

4 Ez a rövid bejegyzés is világosan mutatja a korabeli társasági igényeket, 1791-es dátuma, pedig az építés idejét világítja meg. Miután a megyegyűlésen is foglalkoztak a kérdéssel, bizonyos, hogy nem kezelték egyszerű helyi ügyként s a területet átfogó, egységes koncepció alapján igyekeztek rendezni. A kertről két ábrázolás maradt fenn a 18. század végéről. Az egyiket Lipták Gábor közölte, ez az 1789-ben készült rendezési terv.

5 (1. kép) A német nyelvű magyarázattal ellátott terv felirata: Situationsplan, még jól kivehető a fotón,