Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Keresztessy Csaba: „Buta, aki itt érezni nem tud”. A csákváry esterházy-kastély parkjának leírása 1823-ból

és családja ábrázolásaira Id.: Buzási Enikő: Az Esterházyak családi arcképei. [Tata], [1995.] 29-34. 12 Itt az iraton két fekvő ovális alakú bélyegző lenyomat látható. Közülük a bal oldali felirata: A M. N. M. KÖNYVTÁRÁBÓL, a jobb oldalié: HORVÁT ISTVÁN KÖNYVTÁRÁBÓL. 13 Ekkoriban egy pozsonyi mérő = 62,08 liter, 46,56 kilogramm. 14 Eredetileg forintjával szerepel a szövegben, melyet a jában áthúzásával forintban szóra javított a szerző. 15 A Kováts által közölt leírás mind írásmódjában, mind néhány apró részletében eltér a homlokzaton jelenleg olvasható felirattól, valamint nem szerepel az 1781 -es dátum sem. 16 Ezt követően a szövegben a Kocsival szó szerepel, áthúzva. 17 Épült 1808 és 1809 között. 18 Erről a kútról már 1779-ben említést tesz Ehrenberg János György mérnök. 19 Befejezéséről 1822-ből van adat, eddigre díszítőfestése is elkészült. 20 Kováts leírása alapján nem elképzelhetetlen, hogy ez az épület azonos a Rivetti által egyiptomi háznak nevezett máig is azonosítatlan helyen állt gótizáló épülettel. {Pietro Rivetti: Pyramide, et maison égyptiennes. A székesfehérvári Szent István király Múzeumban őrzött gouache-kép első közlését ld. Kovács, Péter: Beitrag zur Geschichte des Esterházy-Parks von Csákvár im 18. Jahrhundert. = Alba Regia, 10. Székesfehérvár, 1969. 170. és XVII. t.) Erre utal a külső ajtó vasrostélya, a lejtősen következő másik ajtó, valamint a képen - bár alig kivehetően, de azért sejthetően - felette látható, más források által egyébként nem közölt felirat jelenléte. 21 Épült 1783-ban, Esterházy János névnapjára. 22 Épült 1797-ben, Esterházy János feleségének névnapjára. 1860 körül vadászkápolnává alakították át. Igényes helyreállítása a közelmúltban fejeződött be. 23 Kováts a vértesszentkereszti kövek felhasználásával épült kapunak csupán ezt az egy feliratos tábláját közli. A erdő felőli másik feliratra Id. M. A. [Marosi Arnold]: A csákvári Eszterházykert emlékművei. = Székesfehérvári Szemle, 2. 1932. 45. Marosi közlése egyébként néhány részletben eltér Kováts leírásától. 24 Feltehetően azonos az 1800-as inventáriumban említett „Pfasian Haus"-sal. Ld. Sisa 1997b. (3. jegyzetben i. m.) 176. : III. melléklet. 25 Az 1796-ban vértesszentkereszti kövekből emelt oszlop részletesebb leírására ld. Marosi (23. jegyzetben i. m.) uo. 26 A feliratra ld. még Marosi (23. jegyzetben i. m.) uo. Marosi közlése ebben az esetben is néhány részletében eltér a Kováts által közölttől. 27 Talán a Diána-templomot említi a szerző, melynek kifestését 1819-ben végezte Lorenzo Sacchetti olasz mester. Ld. Sisa 1997b. (3. jegyzetben i. m.) 155. 28 Az 1790-es években már szerepel a park térképén (MOL, S 69. No. 121.). 29 Amennyiben Kováts adata valós, a házat 1814 körül emelhették. Jelenleg is áll, de a felismerhetetlenségig átalakított állapotban. 30 A kertészet (Flóra) egykori pálmaháza ma a fatelep műhelyeként üzemel, rekonstruálható állapotban. A mellette álló védett mamutfenyőt sajnos a közelmúltban villám törte derékba. 31 A később versenyistállóként működő schweizerei 1808-ban már bizonyosan állt. Hasonlatosan a feltehetően Fellner által tervezett tatai párjához, vagy a József nádor által 1828 körül építtetett alcsút-máriavölgyi „lehénpalotá"-hoz, a kor „divatjának" megfelelően, pihenőhely funkcióját is betöltötte. 32 Épült 1794-ben, Gött Antal uradalmi építőmester kivitelezésében. 33 A „Múlató Házatskát" sajnos nem sikerült azonosítanunk, mint ahogy a természet nemzőerejének phallosz alakú istenének, Priaposznak a szobrát sem említi egyetlen általunk ismert forrás, vagy feldolgozás sem. 34 Ezek minden bizonnyal azonosak azokkal a padokkal, melyek - Sisa József kutatása szerint - 1806-tól kezdve kerültek kihelyezésre a parkba. Sisa 1997b. (3. jegyzetben i. m.) 169.