Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Bozóki Lajos: „A vendégfogadó is díszt ád a Városnak, s az utazóknak elég alkalmatos szállást.” HofstädterKristóf uradalmi építész vendégfogadó tervei és a keszthelyi Amazon szálló

tervek tovább árnyalják ismereteinket Hofstädter Kristófról, és a Festeticsek keszthelyi uradalmának építészetéről.

11 Jegyzetek 1 VályiAndrás: Magyar országnak leírása. II. Budán, 1799.356. 2 Hasonló konyhaelrendezést találunk például a barokk korból a zalaszántói ún. Pető-házban, azzal a különbséggel, hogy ott csak két helyiségből állt az egykori konyha (egy dongával fedett és egy síkfödémes), és ezeket is kosáríves nyílás választotta el egymástól. Itt a dongaboltozatba volt megnyitva a szabadkémény. Ugyanígy megegyezett ezzel a konyhatípussal a fenékpusztai vámház egykori konyhája a 19. század elejéről és a keszthelyi Kossuth u. 30. sz. háza alatti egykori szabadkéményes konyha. Nyilván számos hasonló példát lehetne hozni még a megyéből. 3 A falkutatást 2000-ben kezdtem, Haász Gabriellával, majd 2003 telén Ernyey Katalin segítségével fejeztem be. 4 Koppány Tibor-Péczely Piroska -Sági Károly: Keszthely. Budapest, 1962.119, 122. 5 MOL, Festetics-tervtár Dl. 66, 69, Dl. 63, 64, 65.; Dl. 149.; Dl. 115, Dl. 54. - Hofstädter terveinek első említése: IványiBéla: A Festetics család keszthelyi levéltára. = Levéltári Közlemények, 24. 1946. 196. Az épület tervezőjéről - Hofstädter Kristóf építészről és átalakítási tervéről először: Sági Károly - Iványi Béla - Péczely Piroska: Keszthely. Veszprém, [1953.] 69.; Péczely Piroska: A keszthelyi Festetics-kastély és belső berendezése. Budapest, 1958.17. A lotharingiai származású Hofstadterről, a keszthelyi Festetics-uradalom építési szervezetének vezetőjéről részletesebben: Koppány Tibor: Keszthely, egy dunántúli művészeti központ. - Henszlmannlapok, No 5,1996. 58-59.; Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei. Budapest, 1993. 50,52. 6 A század végi átépítéssel még nem szüntették meg a barokk főhomlokzat ide eső részét, erre utal a főfal pillérrel, gerendával történő kiváltásának stílusa és az a tény hogy külső bejáratot a terasz alépítményébe csak az elmúlt évtizedekben alakítottákablakká. 7 Siklóssy László idéz 1804-ből egy hírt a Vereinigte Ofner und Pester Zeitungból, mely szerint: „Keszthely mezővárosban bérbeadó egy nagy földszintes vendégfogadó épület ebédlővel, vendégszobával, biliárdszobával, kocsiszínnel, 24 lóra istállóval. Az első emeleten van még négy vendégszoba, egy nagy csilláros táncterem, mellette egy »kredenc« (ma: buffet) mellékszobával." Ld. A magyar vendéglátóipar története. I. Szerk. Ballai Károly. Budapest, 1942.208. A biliárdszobát festette ki „Szt. Domonkos Szerzetbéli Fráter Seraphinus Pictor" 1793-ban. Ld. Koppány -Péczely-Sági (4. jegyzetben i. m.) 122. 8 Ehelyütt szeretném megköszönni Haász Gabriellának, a keszthelyi Balatoni Múzeum történészének, hogy a szállóra vonatkozó 19-20. századi levéltári adatok kutatásban segítségemre volt és kutatási eredményeit a rendelkezésemre bocsátotta. 9 Ld. a 4. jegyzetet. 10 Koppány-Péczely-Sági(4. jegyzetben i.m.) 116-117. Az ott szereplő feltételezés, miszerint az épület eredetileg földszintes lehetett, mert Hofstädter csak az emeleti alaprajzot részletezi, nem tűnik valószínűnek, mivel véleményem szerint a Dl. 63-as jelzetű földszinti alaprajz a fent említett Dl. 64-65-ös tervsorozathoz tartozik. 11 A Festetics-kastély átépítéséről és egyéb keszthelyi épületeiről - fiskális ház, régi városháza, ferences templom - ld. Koppány - Péczely - Sági (4. jegyzetben i. m.) 42, 44, 45, 84-85, 92-95.