Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Koppány Tibor: A kismartoni uradalom szentmargitai kőfaragói a Dunántúl18-19. századi építkezésein

Jegyzetek 1 A két oszlop rövid leírása: Genthon István: Magyarország művészeti emlékei. I. Dunántúl. Budapest, 1959. 233. Helyszíni felvételüket 1989-ben készítettem. 2 Galavics Géza: A mecénás Esterházy Pál. Vázlat egy pályaképhez. = Művészettörténeti Értesítő, 37. 1988. 146-147. 3 Magyarország Műemléki Topográfiája. II. Sopron és környéke műemlékei. írták: Csatkai Endre et al. 2. jav. és bőv. kiad. Budapest, 1956. 521-522. 4 Veszprémi Érseki Levéltár, A. 8/6. Visitatio Canonica, 309. p. 5 LukcsicsPál: A gróf Zichy-család zsélyi nemzetségi levéltára. = Levéltári Közlemények, 5.1929. 211. 6 Uo., 209. 7 Ha Bálint - Kovacsics József: Veszprém megye helytörténeti lexikona. Budapest, 1964. 390. 8 Központi uradalmi székhely voltára Lukcsics (5. jegyzetben i. m.) 193. Az 1699-ben megkezdett építkezésre Gergelyffy András: Palota és Castrum Palota. = Magyar Műemlékvédelem, 1967-1968. Budapest, 1970. 138-141. A Zichy birtokok másik, a két század fordulóján épített rezidenciája a zsámbéki kastély, amelynek 1699-ben megkezdett építésére BadálEde: Kastélyok, kúriák Pest, Heves és Nógrád megyében. Budapest, 1987. 24-89. valamint az 1700 előtt kezdődött építésére: Lukcsics (5. jegyzetben i. m.) 221. és Magyarország Műemléki Topográfiája. V. Pest megye műemlékei. írták: Aggházy Mária et al. Budapest, 1958. II.: 508. 9 Schoen Arnold: Székesfehérvár 18. századbeli építőmesterei. = Székesfehérvári Szemle, 1, 1931,6.2-4. 10 Schoen Arnold: Walch a székesfehérvári városháza kőfaragója. = Magyar Művészet, 7. 1931. 52-55.; Eitz Jenő: Székesfehérvár. Budapest, 1957.27., 42.; Aggházy Mária: A barokk szobrászat Magyarországon. Budapest, 1959.1.: 295-296.; II.: 265.; Eitz Jenő - Császár László - Papp Imre: Székesfehérvár. Budapest, 1966. 36. 11 f/fzi.m.27. 12 A Walch család soproni tagja az a Szentmargitbányáról származó János Mihály (Johann Michael), aki 1808-ban kapott polgárjogot: Aggházy (10. jegyzetben i. m.) I.: 295. és aki feltételezhetően azonos volt az 1811-ben a Szentháromság-szobron dolgozó, valamint az 1825-ben váratlanul elhunyt Walch Mihállyal: Sopron és környéke műemlékei (3. jegyzetben i. m.) 143., 200, 480. A Sopronban megtelepedett szentmargitai kőfaragókra Csatkai Endre: A nyugatmagyarországi barokkszobrászat problémái.= Magyar Tudományos Akadémia II. Társadalmi-történeti Osztályának Közleményei. 3. Muzeológiai sorozat, 11/1.1951. 94. 13 Schoen (10. jegyzetben i. m.) 55. 14 MOL, Zichy család zsélyi levéltára, 315. csomó, fasc. 238. No. 25. (valamennyi Détshy Mihály kutatásából - KÖH Tudományos Irattár) 15 Uo, No. 145. 16 Uo,No. 18-19. 17 Uo, 294. cs. fasc. 234. No. 31-32. 18 Hajmáskér, r. k. plébánia, História domus 19 Lukcsics Pál - Pfeiffer János: A veszprémi püspöki vár a katolikus restauráció korában. Veszprém, 1933. 107. 20 Aggházy (10. jegyzetben i. m.) I.: 295, ahol a Veszprémben, Fertődön és Szombathelyen dolgozó Walch János Mihály egy személyként, 1808-ban Sopron polgáraként szerepel. 21 MOL, Zichy család zsélyi levéltára, 1748: 295. cs. fasc. 235. No. 1.; 1750-52: 292. cs. fasc. 234. No. 46,235. cs. No. 4-5.; 17; 1756-64:297. cs. No. 9. és 297.cs. No. 12. Kovács tiszttartó keresztje: uo., 334. cs. fasc. 342. No. 3. 22 Uo, 297. cs. fasc. 235. No. 8. A temetőkápolna 1747-48-ban épült: MOL, Zichy család zsélyi levéltára, 294. cs. fasc. 234. No. 31. és fasc. 235. No. 1.