Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

D. Mezey Alice: Tempora mutanturet nos mutamur in illis? Eltakart falképek – Győr, Liszt Ferenc utca 19.

4. kép. A zárterkélyes szoba második rétegű kifestésé, 1983 A ritkásan, közel méterenként álló vékony rudacskák a helyiség mennyezetén a középpont felé tartanak és ott egy az összefogó koszorúba kapcsolódnak. A lugas rúdjaira hosszú, légiesen vékony zöld szárral tekeredő indákból, a valóságosnál jóval élénkebb színvilágú virágok nőnek ki, leveleik vékony vonalakká soványodtak, a szabadon maradó felületeket hasonló kis virágok szoliterjei töltik ki. A virágok élénk tüzes vörös, sárga és narancssárga színűek. Szabadkézzel felhordott, lendületes laza vonalvezetésük vidám hangulatot áraszt az enteriőrben. Formájuk nem valóságos, a virágot inkább fogalomként, semmint valóságként jelenítik meg. A barokk művészetre oly jellemző illúziókeltés tehát két irányból is teljes; az egész kompozíciót jellemző lugas illúziója és a részleteit képező virágminták révén. A leírt falkép jó állapotban maradt fenn a helyiség legalsó díszített rétegén. Fölötte, egy vékony takaró vakolatrétegen feltárt klasszicista jellegű kifestés a 19. század folyamán gyakran használt díszítést, a függőleges csíkozást alkalmazta. A középen 8-10 cm széles, 3-5 cm-rel távolabb szélről 2 cm vékony csíkokból álló függőleges sávok itt zöld alapon barna színűek, tengelytávolságuk kb. 50 cm. A középső széles csík tengelyében „tárcsasor" pont-vonalas motívuma rajzolódik ki, a csíkok közötti falfelület tengelyében pedig szürke