Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Haris Andrea: Utolsó feljegyzés a vasaljai mellékoltár tárgyában

hászkodtak halálveszély, főként pestis idején, valamint alakja a keresztényi jó halál jelentésével is egybefonódott. Természetesen a pestisre utalás mellett általánosabb jelentéstartalmai is vannak Borromei Szent Károly és Szent Borbála figurájának. Szent Károlyt, mint az egyház Trident utáni megújulásának harcos támogatójaként, Szent Borbálát pedig az oltáriszentség megtestesítőjeként is lehet értelmezni.

11 Az oltár bal oldalán két olyan szent áll (egy férfi és egy női szent), akiknek a tisztelete általánosan elterjedt a kora középkor, illetve a középkor óta, és a jobb oldalán két olyan szentet helyeztek el (egy férfi és egy női szent), akik a barokk egyházi megújulás képviselői. Ezen két utóbbi szent tisztelete az osztrák területen, így hazánkban is a bécsi udvar, a Habsburg-ház révén terjedt el.

12 (2-3. kép) Az ikonográfiái program értelmezésének különböző irányai felvetik azt a lehetőséget, hogy az oltár keletkezésekor létezhetett egy gazdag, többrétegű értelmezést lehetővé tevő teológiai program, amelynek koncepciója messze túlmutat egy átlagos falusi templom mellékoltárának programján. Az ismeretlen megrendelő, és a hiányzó középső oltárkép miatt azonban minden tovább elemzés csupán fikció lehet. A mellékoltár a 18. század második felének, a barokk formavilágot a klaszszicizmus felé vivő korszaknak, az 1770 körüli éveknek általános típusa. A síkból alig kilépő, már csak lizénákkal - és nem oszlopokkal - tagolt retabló előtt négy szobor áll, középen feltételezhetően egy oltárképpel. A retabló felső részének szobrászati díszítése hiányosnak tűnik,

13 valamint minden bizonnyal hiányzik a retabló jelenlegi, lábazati zónája alatti legalsó lábazati szakasz a stipessel.

14 A 18. századi oltárok esetében a retabló alsó részét jellemzően két lábazati zóna alkotta. Az alsó a stipest is magában foglaló, avval sok esetben szervesen összeépült alépítmény,

15 amelyre a második lábazati zóna támaszkodott és funkciója szerint már a retabló képmezejét támasztotta alá. Egy átlagos falusi templom mellékoltárához viszonyítva is meglepően kisméretű retabló és szobor díszítések, a jelenlegi szokatlan méretarányok, lábazati zónák rendjének ellentmondásai csak úgy oldhatók fel, ha az oltárépítményben egy nagyobb méretű kompozíció modelljét látjuk.

16 Egy makettet, melyet később átalakítottak és mellékoltárként állítottak fel. Minden bizonnyal az eredeti rendeltetési hely nem azonos a vasaljai r. k. templommal, de jelenleg semmilyen adat nem ismert arról sem, hogy a modellt hova szánták és megvalósult-e. Felmerülhet még az a lehetőség, hogy a mellékoltár eredetileg házioltár funkciót töltött be, de ez a retabló és a szobrok egymáshoz viszonyított arányai miatt nem valószínű, mivel ebben az esetben a szobrok, figurális részek