Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Valter Ilona: A zalalövői-zalamindszenti r. k. templom barokk oltára

Zalamindszent temploma Vidékünk a középkorban a veszprémi egyházmegye zalai főesperességéhez tartozott. A falu nevét a Mindenszentek tiszteletére szentelt templomáról kapta. Ez a helynévadási forma visszamegy a 12-13. századra, így a templom és a falu a 13. században minden bizonnyal létezett. Középkori források nem beszélnek a templomról, a pápai tizedjegyzékben sem szerepel. Egyházára vonatkozó adatok csak 1550-ből és 1554-ből származnak, Ambrus nevű plébánosát említik mindkét esetben.

15 A török idők viharai nem múltak el nyomtalanul az épületen. A már említett 1690-es úrbéri összeírásban olvashatjuk: „Pagus Mindszent [...] situs loci monticulum continet, ecclesia euisdem desolata, parietibus muratis vigens, alias Omnium Sanctorum honori dicata"

16 Világos ezek szerint, hogy a templom elhagyatott, puszta templom volt. A veszprémi egyházmegyében a kuruc harcok országos elülését követően, 1711-től gr. Volkra Ottó püspöksége alatt megkezdődött a katolikus hit- és egyházszervezeti élet nagymérvű újjászervezése. Az egyház-történetírás e munka kiteljesítőjének Padányi Biró Mártont tartja, aki nemcsak az egyházmegye területi szervezeti beosztását reformálta meg, de megyéspüspöki tevékenysége során a veszprémi püspökség területén 93 új plébániát hozott létre, 112-öt pedig felújíttatott. Ezen egyházszervező tevékenység egyik súlyponti területe a történeti Zala megye volt, ahol 40 új plébánia felújítására és 65 helyrehozására került sor.

17 A szép számmal ránk maradt összeírások és Canonica visitatiok sok érdekes adatot őriztek meg templomunkról. Az 1726-os, 1728-as és az 1732-es összeírás mindössze annyit jegyez meg, hogy a mindszenti egyház - a lövőivel és a szalapatakival együtt - a salomvári plébánia filiája.

18 Az 1735-ös összeírás szerint ugyancsak Salomvár filiája Lövő, Szalapataka és Mindszent. Megtudhatjuk, hogy e két utóbbi helyen a templomoknak csak romjai vannak: „in Filia Mindszent Ecclesiae Solum Rudera sunt".

19 Padányi Biró Márton 1748-ban készült Visitatioja is csak annyit mond a mindszenti egyházról, hogy az a salomvári plébánia filiája.

20 Az 1755-ös összeírásban olvashatjuk, hogy Zalamindszent nem régóta rendelkezik jó egyházi épülettel. Torony nélküli, zsúppal fedett, Mindenszentek tiszteletére szentelt kőtemplomát a régi törmelékekből építették újjá.

21 Még a veszprémi püspökség megbízásából járt az összeíró 1777-ben Zalamindszenten. Az összeíró megjegyzi, hogy a falu több földesúré, de senki nem jelent meg a vizitáláson a földesurak közül. A köz-