Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Valter Ilona: A zalalövői-zalamindszenti r. k. templom barokk oltára

1/2 és egy 1/4 telkes jobbágy családot írtak össze. A conscriptor a jobbágytelkeket jó állapotúnak vélte. A Kanizsától 10 német mérföldnyire fekvő, semmi privilégiummal nem rendelkező település nem tartozott a kamarai javak közé, lakói között katolikust és luteránust egyaránt találtak.

11 A Rákóczi-szabadságharc egymást váltó kuruc és császári hadmozgásai továbbra is bizonytalan állapotokat jelentettek. A dunántúli kuruc küzdelmek befejeztével, 1711 után kezdődött az újjáépítés korszaka vidékünkön. A 18. századi birtokosokról a különféle összeírásokból értesülünk. Lövő földesuraságát, mint láttuk, a 17. században az osztopáni Perneszy család szerezte meg, amely azonban a század végén fiágon kihalt. A 18. század első felét végigkísérték a leányági és oldalági Perneszy örökösök egymásközti pereskedései. Az 1715. évi országos adóösszeírás Lövőt a Perneszy család mezővárosaként jelölik, míg Mindszentet gr. Nádasdy Ferenc és Tamás birtokaként tüntetik fel.

12 Bár Lövő középbirtokos nemes urai is rendelkeztek a szomszédos Mindszenten úrbéres és allodia lis fekvőségekkel, a község legtekintélyesebb ura a gr. Nádasdy család volt, akiket egy világ választott el Lövő birtokos nemeseitől. Nádasdy IV. Ferenc a katonai pályát választva, a hadseregben futott be szép karriert. A császárhű főúr kitüntette magát a Rákóczi kori dunántúli kuruc ellenes küzdelmekben. 1714-ben lovassági tábornoki rangot nyert. A katonáskodás mellett gazdaságával is törődött. Ő hozta létre a felsőlendvai (Zala megye), és a lepsényi (Fejér megye) uradalmat. Amikor Tamás nevű testvérének Pál nevű fia is meghalt, akkor annak birtokai is az ő családjába kerültek. Zalamindszenti birtokát, ahogyan a felőlendvai majorátust is, elsőszülött fia, Lipót örökölte. Lipót 1730-ban a Helytartótanács tanácsosa, 1737-ben 7. kép. A templom délről, a Zala folyó magaslatán, 2004