Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Bartos György – László Csaba: Kutatások a pápai Esterházy-kastélyban (1999-2001)

készül, ugyanis általában birtokosváltás, örökösödés, adományozás az oka a leltár elkészítésének. Sajnos a MOL-ban őrzött inventárium elejéről hiányzika birtokos és az összeírok nevét rögzítő szokásos bevezető formula. MOL, Esterházy család hitbizományi levéltára. Rep. K. 40. f. 1. 34 A folyosó a mai északi folyosó hátfaláig tartott, az ívek lefaragása, befalazása Esterházy Ferenc bélyegű téglákkal történt. 35 A keleti szárny két pinceszakaszát összekötő keskeny átjárót 18. századinak feltételezzük. A kazamatateremnek tekintett boltozott kéthajós teret is a 18. században kötik össze a fel nem épített déli szárny alatti nagypincével. 36 A forrás Pongrácz Gáspár pápai plébános városleírása, (kritikai kiadása: ifj. Hermann István: Szentmiklósi és óvári Pongrácz Gáspár pápai plébános városleírása a XVIII. század elejéről. Pápa, 1999. 26.) Pongrácz leírása szerint tervezték a város felőli árok felfalazását. Az ásatás során megfigyelt félbehagyott falazások Pongrácz feljegyzése alapján kaptak történeti magyarázatot, vagyis megkezdték az árok felfalazását de rövidesen abbahagyták. A leírásban említett híd egyik pillérét Mithay Sándor tárta fel. Mithay (21. jegyzetben i. m.) 49. 37 A levelek első feldolgozása, publikálása Mithay Sándorhoz köthető. Napjainkban készül László Péter múzeumigazgató munkájaként újabb, más Esterházy levéltári anyagot is felhasználó, a forráskritikát is alkalmazó feldolgozása a pápai múzeumban, reményeink szerint számtalan, építkezésre vonatkozó, új adat feltárását eredményezve. 38 Voit, Pál: Franz Anton Pilgram. Budapest, 1982. 212-213.; Rózsa (4. jegyzetben i. m.) 42. és XIII. kép (a hitelesnek nem tekinthető képek közé sorolva). (A 3, 4., 5., 6. felvételt, illetve rajzot készítette: Bartos György, László Csaba.)