Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Bartos György – László Csaba: Kutatások a pápai Esterházy-kastélyban (1999-2001)

fontos várkastélyt, a belsővárat. A keleti oldalon, a falszorosból kiemelkedő, négyszög alakú belsőudvaros emeletes épület északi falát emeletig felnyúló három támpillér támasztja. Utóbbi részlet az első, amelyet az ásatás hitelesít. A vár keleti oldalán valamiféle kapuépítmény látszik a fogadalmi festményen, miként egy másik, Pápa visszafoglalását mutató Fraknón őrzött képen. Befejezvén a tallózást a vár ábrázolási között utolsóként még röviden idézzük fel az uradalom mérnöke, Maynzeck Henrik készítette kataszteri felmérést. Az 1730 körülire datált térképen a kastély ábrázolása ugyan sematikus, de a négy szárnnyal körbevett udvarú, kettő nyugati tornyos alaprajz emlékeztet a mai állapotra, leszámítva a déli szárny hiányzó felmenő falait. A pápai kastély eddigi kutatása során összegyűjtött információmorzsákat egybevetve az ábrázolásokkal megfogalmazunk néhány, az eddig elképzelt építéstörténetet módosító felvetést, bízván abban, hogy a talán még ezen évben folytatható további kutatások igazolják, finomítják elképzeléseinket. Avar egyik legkorábbi középkori részének mi is az északi szárny nyugati végében lévő pincehelyiséget tartjuk. További középkori helyiségek falait rejti az északi szárny keleti vége. A vár 1597-es ostroma során bekövetkezett robbanás elsősorban a kaputornyot és környékét érinthette. Az újjáépítés legfontosabb eleme természetesen az elpusztult belső és külső kapu újjáépítése volt. Bizonyára ennek a kapunak a védelmére épült, az általunk feltételesen bástyaként meghatározott épületrész, amelynek alsó szintje, boltozott kéthajós terme, a 18. századi, kastéllyá való átépítés során megmaradhatott a föld alatt. Az építés idejére ma még sem történeti, sem kutatási adatunk nincs, arra csupán az 1639-es inventárium kifejezései utalnak.

33 Amennyiben a 17. század eleji ábrázolásokat hitelesnek tekintjük, a késő középkori vár felújítása során megtarthatták a négyszögű alaprajzot, a palotaszárnyakat pedig egybeépíthették. Mai ismereteink szerint a nyugati szárny a maival egyező szélességű volt, udvari oldalán emeletes nyitott folyosóval.

34 Hasonló folyosó húzódott a rövidebb alápincézett keleti palotaszárny előtt is. A keleti szárny déli végében lévő két dongaboltozatos pince korábbinak tűnik a nagy barokk kiépítésnél.

35 Kutatás nélkül ma még csak erős feltételezés, hogy felettük emelkedett a vár újkori, a 18. században lebontott kaputornya. Egy 1733-as forrás szerint a várat éppen átépítik, földszinti és emeleti helyiségeit bővítik, ablakait nagyobbítják. Akkor számolják fel a szűk, ferde kaput és a kastély tengelyében új kaput nyitottak, amely az árkon átívelő híddal lehetővé tette a templom felé a közvetlen közlekedést.

36 A leírással összhangban van a Maynzeck térkép ábrázolása.