Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Simon Zoltán: „Száztitkú, halovány emlék.” Az elpusztult regéci várkápolnák 17. századi leírásai

3. kép. A későbbi kápolna feltételezett helye a Középső vár északi palotaszárnyában, 2003 A következő, témánk szempontjából használható inventárium 1639-ből származik.

9 A felszerelés szegényesebb, mint 1635-ben volt, látszik, hogy az aktuális birtokos, Esterházy Miklós átmenetileg sem lakja a várat. Érdekes, hogy itt - és később is - már csak egy ablakot írnak le, a másikat alighanem befalazták. A két következő leltárfelvételének idején - 1644,

10 illetve 1646

11 - a protestáns I. Rákóczi György volt Regéc ura. A kápolna használaton kívül állt, mindössze egy-egy mondattal említik meg. 1644-ben egy ablakhoz való vasrostélyt, 1646-ban fűrészelt deszkákat tároltak benne, ablakába tarackot állítottak. Az Alaghy-féle kápolnát 1678-ban már csak egyszerűen „ház"-nak nevezik, új, fontos információ, hogy festett famennyezet volt benne. Ismét megemlítik az itt állt cserépkályhát, melyről megtudjuk, hogy kék-fehér mázas csempékből állt. Megjegyzendő, hogy jellegzetes, kék-fehér-sárga mázas kályhacsempék több helyütt is előkerültek a várban, s az egyik töredéken a CMA (Comes Melchior Alaghy) monogram látható. Mint láthattuk, a protestáns Rákócziak idejében a régi kápolna használaton kívül állt, elhanyagolódott. Valószínű, hogy a bizonyára nem túl nagy alapterületű tér építészeti részleteiben sem volt különösképpen igényes építmény.